Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Mészáros Ádám: Felvidéki magyarok betelepülése Barcsra és környékére a II. világháború után

magyar hatóságok halogató taktikája miatt. Az események felgyorsítását Prága a magyarok tömeges csehországi deportálásával érte el. 1946 végén kezdődtek meg a béketárgyalások Párizsban. Csehszlovákia itt újra megkísérelte elfogadtatni a nagyhatalmakkal a magyar kisebbség totális kitelepítésének tervét. Javaslatuk főként az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenállásán bukott meg. Eközben megindították az úgynevezett „munkaerő-toborzást''' is, amelynek keretében magyar családokat vagoníroztak be, és embertelen körülmények között télen, fűtetlen vasúti teherkocsikban a csehországi Szudéta-vidékre szállítottak, kényszermunkára. Az akció keretében 1946. november 19. és 1947. február 25. között 41.640 személyt deportáltak a cseh országrészekbe, további 2.154 család pedig „önként" távozott el az ország ból.

13 A párizsi békeszerződés aláírása és a deportálások leállítása után, 1947. április 21-én elhagyta Csehszlovákiát az első, magyar áttelepülőket szállító szerelvény.

14 Zselízi férfiak csoportja a Fogyasztási Szövetkezet (volt Hangya Szövetkezet) épületénél, a kitelepítés előtt A „csehszlovák-magyar lakosságcsere" lebonyolítása Benes elnök 33/1945-ös dekrétuma értelmében 1946-ban több, mint 20.000 magyar családot [nem személyt, hanem teljes családokat! - MA.] nyilvánítottak háborús bűnössé, majd erre hivatkozva vagyonukat is elkobozták. 13 Zvara 1965. 14 Albert 1983.214