Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Banicz László: Egy elfelejtett kárpótlás? Horvátországból elüldözött magyarok Barcson

A török kiűzését követően az egykori hódoltság területén jelentős népességmozgás kezdődött. Ennek során elsősorban német, horvát, bunyevác és szlovák népcsoportok érkeztek Magyarországra. Somogy vármegye a 18. századig azonban alapvetően magyar nemzetiségű terület volt. A század második felében ugyanakkor felerősödött a nemzetiségek betelepülése. Az 1890. évi népszámlálás szerint a vármegye 27 településén 36% volt a nem magyar nemzetiségű lakosság aránya, mely tíz évvel később 37,5%-ra emelkedett.

7 A lakosság etnikai összetételére nem csupán a betelepülés, hanem a kivándorlás is hatással volt. Az Amerikai Egyesült Államokba történő tömeges kivándorlás az 1880-as években kezdődött és 1907 környékén érte el tetőpontját. Egyes becslések szerint 1876 és 1913 között 1,2-1,3 millió magyar állampolgár - egy részük nem magyar nemzetiségű volt - vándorolt ki az Államokba. Nagyságrendekkel kisebb kivándorlási hullám figyelhető meg az európai, így a horvát területek felé is. A Magyar Királyság ezen részein számottevő Árpád-kori magyarság csak Eszéken és környékén, Kórógyon, Harasztin, Szentlászlón és Rétfalun élt. A magyar betelepülés Horvátországba az 1860-as években kezdődött és a század utolsó évtizedére gyakorlatilag lezárult. Míg a tengerentúlra indulók főként az ország északkeleti régiójából származtak, addig a horvátszlavón területre elsősorban a déli vármegyék lakosai költöztek. Szerem megye keleti részére és Vukovár környékére főleg bácskaiak, Verőce megyébe Eszék környékén és a Dráva mentén elsősorban somogyiak és baranyaiak, Pozsega megyében a nyugati járásokban, Belovár megyében a középső és keleti részen dél-dunántúliak és vasiak. A magyarok erős asszimilációs hatást fejtettek ki környezetükre, melynek eredményeként a magyarság asszimilációs nyereségét 1870 és 1910 között 20-30 ezer főre teszik.

8 Az asszimiláció - amennyiben nem erőszakos - egy teljesen természetes történelmi, vagy pontosabban szociológiai folyamat. A trianoni diktátum alapján létrehozott utódállamok területén élő magyarságnak kétségkívül a Jugoszláv Királyságban volt kevésbé rossz a helyzete. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a történelmi Magyarország területéből a „győztes" Franciaország által - az új délszláv államnak adományozott 20.551 km

2-en, az 1.509.295 fős lakosságból 30,3% volt magyar anyanyelvű.

9 A közel önkormányzatot kapott a belső közigazgatás, az igazságszolgáltatás, illetve a vallás- és közoktatásügy terén. A végrehajtó hatalmat a horvát országos kormány - élén a horvát országgyűlésnek felelős bánnal - gyakorolta. 1 Szili 1995. 9. 8 Sebők 180-181. www.mtaki.hu/docs/magyarlakta kistersegek/kistersegseboklaszlo.pdf 9 Az 1910-es népszámlálás anyanyelvi adatai. Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1940. Bp. Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. 22.