Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Banicz László: Egy elfelejtett kárpótlás? Horvátországból elüldözött magyarok Barcson

12,2 milliós Szerb-Horvát-Szlovén Királyság belpolitikájában lényegesen nagyobb problémát okozott a szerb-horvát ellentét, mint az impériumuk alá került magyarok esetleges revizionista törekvései.

10 A magyar kormány az ún. kisantantállamok - Csehszlovák Köztársaság, Román Királyság, Jugoszláv Királyság - közül az utóbbi felé igyekezett nyitni. Ennek egyik legfontosabb momentuma Horthy Miklós 1926-os mohácsi beszéde volt, melyet a másik oldalról kedvezően fogadtak. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy szerb és horvát - gyakran erőszakos, máskor burkolt - asszimilációs nyomás nem nehezedett a magyarságra. Ennek is köszönhető, hogy az 1920-as években a horvátországi magyarok körében egy erőteljes identitásválság, „elhorvátosodás" figyelhető meg. Ráadásul a jugoszláv, ezen belül is a horvát területről Amerikába történő kivándorlásban a magyar nemzetiségűek arányuknál nagyobb mértékben vettek részt." A horvátországi magyarság egy része visszatelepült az anyaországba. Az Országos Menekültügyi Hivatal adatai szerint 1918-1924 között 55 ezer menekült érkezett Magyarországra a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéről, mely az ottani magyar ajkú lakosság 10%-át jelentette.

12 Annak ellenére, hogy Magyarország nem adta fel revíziós igényeit a két világháború közötti időszakban szervezett magyarellenes pogromra nem került sor. A délvidéki revízió Németország a Marita-terv alapján 1941. április 6-án lerohanta Jugoszláviát, 10-én pedig Ante Pavelic

13

, az 1929-ben alapított usztasamozgalom vezetője - 1933. június l-jétől Mozgalomvezér (poglavnik) - kikiáltotta Horvátország függetlenségét. A délszláv állam felbomlását a magyar vezetés casus bellinek minősítette, és a honvédség 1941. április 11-én 14 órakor megindult a Délvidék visszafoglalására.'

4 A németekkel történt előzetes megállapodás szerint Bácska, a Zágrábban már 1918. december 4-én tömegtüntetésen tiltakoztak. A tüntetést szervező Horvát Jogpártból alakult meg később az usztasa mozgalom - a szerb uralom ellen. A szerb politikusok ugyanis nyíltan hangoztatták, hogy az új állam irányítása őket illeti meg. Ez egyértelművé tette az 1921. június 29-én elfogadott ún. vidovdáni alkotmány, amit az alkotmányozó nemzetgyűlés a horvátok távollétében szavazott meg és megszüntette Horvátország területi önállóságát, az új államot pedig 33 körzetre osztotta. 11 Sebők 182. www.mtaki.hu/docs/magyarlakta_kistersegek/kisterseg_sebok_laszlo.pdf 12 Zeidler 2006. 162-163. 13 Ante Pavelic (1889-1959) horvát politikus, a „független horvát állam'

1 kormányfője. 13-án tért vissza olaszországi emigrációjából, és 3 nappal később átvette a miniszterelnöki feladatokat. Allamjogilag a második ember volt a horvát trónra meghívott olasz spoletói herceg, II. Timoslav mögött. 1945-ben Ausztriába menekült, távollétében halálra ítélték. 14 A német XLVI. páncéloshadtest Barcsról Vinkovci irányába támadt.