Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson rást beszél, amely a Bánát és Nyugat-Erdély területén beszélt román nyelv nyelvújítás előtti állapotát őrzi. Ezeket a beásokat a másik teknő vájó csoport tagjai árgyelánnak (magyarul erdélyi) nevezik.

45 A 19. században Dél-Magyarországra és Észak-Horvátországba szakadt teknőváj ók nyelve a román nyelv egy későbbi állapotát őrzi, jóval közelebb áll a napjainkban beszélt románhoz, mint az árgyelánok nyelve, ám rengeteg délszláv jövevényszót tartalmaz. Őket az árgyelánok muncsánnak nevezik, ami szó szerint annyit tesz: „hegyvidéki". Mivel azonban ezt a kifejezést az árgyelán ellenpárjaként használják, nagy valószínűséggel nem hegyre vagy hegyvidékre, hanem Munténiám (Havasalföld román neve) utal. A 19. században nyugatra vándorolt teknővájó cigányok eszerint nem Erdélyből vagy Bánátból, hanem Munténiából, Havaselvéről erednek. Korábban tárgyaltuk a havasalföldi cigányok 19. századi kirajzását, aminek az ottani teknőváj ók elvándorlása is része lehet. Ezt látszik alátámasztani az a körülmény is, hogy a muncsánok - az erdélyi teknőváj ókkal ellentétben - nem tartják magukat beásnak, noha az árgyelánok szerint ők is azok. Emlékezzünk rá, hogy az Erdélyen kívül élő - olténiai - román ajkú teknővájó cigányok sem hívják magukat beásnak, ellenben használják a „rudár" népnevet. A muncsánok nagy valószínűség szerint „elfelejtették" népcsoportjuk nevét. A muncsán nevet nem használják magukra, csupán elfogadják, hogy az általuk árgyelánnak nevezett beások így hívják őket. Egyszerűen cigányként határozzák meg magukat. Nem jellemző, hogy egy cigány népcsoport csak cigányként definiálja magát, s ne tartozna valamilyen foglalkozási vagy nemzetségi alcsoporthoz. A muncsánok eredetének pontos meghatározásához további kutatások szükségesek.

46 Az 1910-es években újabb beás csoport indult útnak nyugat felé. A magukat ticsánoknak nevező, román ajkú cigányok Bihar megyéből, Nagyvárad környékéről indultak el Szatmár és Bereg vidékére, majd onnan a Tisza mentén leereszkedtek, s végül Tiszafüred környékén telepedtek le. Az idősebb ticsánok körében a költözés emléke napjainkban is él. A nyelvészeti kutatások is azt mutatják, hogy a ticsánok valóban a körösvidéki románok ún. krisán nyelvjárását beszélik.

47 Ők alkotják a magyarországi beások harmadik csoportját. A hazánk mai határain belül élő beások többsége tehát Bánátból és NyugatErdélyből, kisebb részük a történeti Bihar megye román többségű, keleti részéből illetve Havasalföldről (Munténia, Olténia) származik. A Tisza mentiek a krisán, a Dél-Dunántúlon élők az árgyelán dialektust beszélik. A muncsán nyelvjárást nálunk egyedül a Baranya megyei Alsószentmártonban és környékén használják. Tálos 2002. 322. Bogdan Vid szerint a szlavóniai rudárok és a muncsánok is a beások közé sorolhatók. Kovalcsik 1993. 232, Kovalcsik 1997. 116, Orsós 1997. 195. 57