Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson Teknővájó cigány és családja egy mecseki kolónián, 20. század eleje Л beások megtelepedése Barcson Dél-Dunántúlon a 18. század második felében bukkannak fel a beások első csoportjai. Az 1770-es években már Baranya és Somogy vármegyék több településén jelen vannak. Somogyban az első adat Toponárról származik, ahol 1775ben egy Ignácz Péter nevű cigány legényt az apja 100 forintért kiváltott a katonaságtól. Emiatt hallgatták ki tanúként 1805-ben Bogdán István, Búzás Péter és Kaponya János görög keleti vallású, egykori toponári, a kihallgatás évében már kiskeresztúri „teknővájó oláh" cigányokat.

49 A korabeli források általában nem tesznek különbséget a különféle cigány csoportok megnevezésében. Egyaránt oláhnak titulálják a román fejedelemségekből származó lovári cigányokat és a román nyelven beszélő beásokat is. Utóbbiakat teknő- vagy kanálfaragó foglalkozásukról és a beásokra jellemző családnevekről ismerhetjük fel. A beások az 1810-es, 20-as évekig, a második katolikus - esetleg protestáns - környezetbe született nemzedékig megőrizték a román nyelvterületről magukkal hozott görög keleti (ortodox) vallásukat is. Közli: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 261. old. 49 SML IV. 10. bb. Bírói vizsgálatok. Inquisitiones annorum 1785-1806. - Közli: Nagy 2001.310-312. 58