Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson
Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson szági és a szerbiai beásokra is. Másrészt viszont kevéssé valószínű, hogy a görögországi, a macedóniai és a bulgáriai beások, sőt az olténiai rudárok is innen erednének. Állításomat földrajzi és történeti érvek erősítik. Először is a beások lakta területek középpontjában nem Erdély vagy a Bánság, hanem Havasalföld áll. Havasalföld nyugati részén, melyet Olténiának neveznek, ma is nagy számban élnek román anyanyelvű teknőkészítő cigányok. Ezt a területet északról Erdély, nyugatról a Bánság és Szerbia, délről pedig Bulgária fogja közre. Ezért tehát elvi kiindulópontja lehet egy esetleges cigány expanziónak, mely az említett országokba vagy országrészekbe irányul. Másfelől az 1850-es évekig teljességgel kizárható a cigányok Erdélyből Olténiába irányuló vándorlása, a román fejedelemségben fennálló rabszolgatartó rendszer miatt. Éppen ezért az erdélyi beások elvándorlása a 19. század közepéig a Havasalföldtől délre fekvő országokba is kizártnak tekinthető. Erősen valószínűsíthető viszont egy havasalföldi kirajzás a rabszolgák felszabadítása után. A különböző balkáni államokban élő román ajkú cigányok származásának minden kétséget kizáró meghatározásához azonban további néprajzi és dialektológiai vizsgálatok szükségesek. A románul beszélő cigányok megnevezése, a környezetük és saját maguk által róluk alkotott kép helyenként változó. Erdélyben és a Bánságban a románok és a magyarok 'bäia§'-nak illetve 'beás'-nak, vagy egyszerűen 'tigan'-nak illetve 'cigány'-nak nevezik, míg Olténiában a környező románság 'rudar'-nak hívja őket. A rudar tulajdonképpen a bäias szinonimája, mind a kettő eredetileg bányászt jelent. A különbség csak annyi, hogy az olténiai kifejezés egy szláv, az erdélyi pedig egy magyar eredetű román szó. A rudárok és a beások egyaránt olyan cigányok, akiknek nem a cigány (másképpen romani), hanem a román az anyanyelvük, és hagyományosan teknőváj ássál, különböző háztartási faeszközök készítésével foglalkoznak. A környezetükben élő románság cigánynak tartja őket, ezért - noha egy nyelven beszélnek - nem fogadja be, „más"-nak tartja őket. A cigányul beszélő cigányok szintén „más"-nak ítélik, sőt lenézik őket, mivel elhagyták őseik nyelvét, és letelepedve dolgoznak, nem mobilisak, nem kereskednek. 42 Az Olténiában élő rudárok nem tudnak a beásokról 43 , a Kárpátmedence különböző részem lakó beások többsége pedig egyáltalán nem ismeri a „rudár" kifejezést. Azokban az országokban, ahol nem román nyelvi környezetben élnek, ezeket a cigányokat a 'beás' terminus mellett 'román cigány'-nak, 'oláh cigány'-nak nevezik. A többségtől eltérő nyelvhasználatuk miatt más a környező lakossággal Kovalcsik - Boros 2000. 152-154, Mark 2001. 66. Kovalcsik- Boros 2000. 152. 55
