Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson szembeni magatartásuk, ahogyan eltérő saját maguk megítélése is. Miközben a román többségű régiókban igyekeznek hangoztatni, hogy ők is románok, hiszen ugyanazt a nyelvet beszélik, a nem román vidékeken cigánynak vagy beásnak mondják magukat. Egyértelműen elhatárolják magukat a többségi lakosságtól, de a többi cigány népcsoporttól is. Ha lehet így fogalmazni, él bennük egyfajta beás öntudat. Sokszor tisztában vannak nyelvük román gyökereivel, de határozottan elutasítják, hogy ők románok lennének. Cigánynak tartják magukat, és nyelvüket is cigánynak nevezik. Egy romániai beás viszont épp ezen ütközne meg nagyon: Hogy hiheti azt valaki, hogy a román nyelv a cigány nyelv? - kérdené indulatosan. Pécs környéki teknővájó cigányok 1920 körül A történeti Bács-Bodrog vármegye területére valamint a Drávával határos magyar- és horvátországi megyékbe költözött, korábban román nyelvterületen élő teknővájó cigányok két nagy migrációs hullámát különíthetjük el.

44 Az első hullám a Bánát román többségű, keleti feléből és Erdély nyugati részéről indult ki, és a 18. század második felében folyamatosan zajlott. A második hullámot a 19. század közepén a román fejedelemségek cigány rabszolgáinak felszabadítása váltotta ki. A két csoport különböző nyelvjárása és megnevezése őrzi ennek az emlékét. A 18. században nyugatra vándorolt csoport egy archaikus nyelvjáA legtöbb horvátországi beás Muraközben, Dél-Baranyában és Burdevac környékén él. 56