Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson A barcsi beás közösség szerveződése Barcson két cigánytelep vagy kolónia alakult ki a 19. század folyamán. Az egyik a régebben Papkertnek, később Téglavető-mezőnek nevezett részen, a mai Béke utca és egyben a település északi végében helyezkedett el. Itt a mai napig homogén cigány lakosság él. Mára több utcája alakult ki, a helyiek egyszerűen „telep"-nek nevezik. A másik beás kolónia az egykor önálló Drávapálfalu keleti határában, a vasútvonal és a 6-os számú főközlekedési út mentén helyezkedett el. A Zátonytelepnek is nevezett pálfalusi kolónia helyén ma már csak egyetlen házikó áll. „Amikor az őseink vándoroltak, akkor a falvakba nem engedték be őket, és ezért a falvakon kívül, az erdő mellett laktak. Teknőket meg kanalakat készítettek fából, aztán fűzfavesszőből kosarat fontak, és ezeket árulták a faluban. így jutottak be. Később a férfiak napszámba dolgoztak, erdész munkára szegődtek. A nők kéregettek, de el is szegődtek szolgálni, a faluba."

60 „Ez itt mind egy kumpánye volt, meg volt egy kumpánye ott kint Zátonyba is. Akik а китрапуеЪа' laktak, az több család volt, de együtt jártak dolgozni az erdőbe fát vágni, meg teknőket, orsót, seprűket készítettek, kosarat fontak. Az öregek ezeket mind tudták. Én seprűket készítettem, és ma is csinálom."

61 Bokor Jánosné Ignácz Anna (1917) közlése Balogh Imre (1943) közlése 63