Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez hiteles említése 1215-ből származik.

1 Az áru értékének nyolcvanad részét kellett leróni a határon. A nyolcvanadvámmal csaknem egyidős a harmincadvám, melyet először az ország belsejének legforgalmasabb piacain vezettek be. Ez is értékvám volt, bár nevével ellentétben csak az áru értékének 5%-át kellett kifizetni. A harmincad Károly Róbert uralkodása alatt átvette a nyolcvanad szerepét. A harmincadállomások helyszíne gyakran változott, és a 16. századik nehéz megállapítani, hogy mely településeken működtek. Annyi biztos, hogy Barcs nem volt harmincadhely. A települést ugyanis - bár a drávai átkelőt már a középkorban is használták, és stratégiai jelentőssége a hódoltság idején is nagy volt - a fontosabb szárazföldi kereskedelmi útvonalak nem érintették. A vámok és adók minden állami kincstárnak fontos bevételi forrást jelentettek. Gazdaságpolitikai szerepüket azonban csak a 18. században ismerték fel. A modern vámrendszereket, így a bécsi udvar vámpolitikáját is a merkantilizmusjellemezte. Az 1754. február 16-án bevezetett vámszabályzat célja, egy egységes birodalmi nemzetgazdaság kialakítása volt. A harmincad értékvám jellegének megszüntetése, a vámkedvezmény és büntetővám-rendszer bevezetése azt jelentette, hogy a birodalom más tartományaiból és a birodalmon kívüli területekről importált, illetve az oda exportált árukra alkalmazott vámtételek különbözőek voltak. 1775-ben eltörölték a cseh és osztrák tartományok közötti belső vámhatárokat, de a magyar királyság továbbra is a vámunión kívül maradt. Ezt a kettős vámrendszert az 1850. október l-jén kihirdetett vámunió szüntette meg. A modern pénzügyőrség a neoabszolutizmus időszakában jelent meg Magyarországon, ekkor még az osztrák birodalmi szervezet hivatalnokainak személyében. Az osztrák-magyar kiegyezési törvények közül az egyik legfontosabb „a magyar korona országai és az О Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról" szóló 1867. évi XII. törvénycikk volt. Gr. Andrássy Gyula kormányának pénzügyminisztere, Lónyay Menyhért ennek alapján adta ki az 1/1867. PM. számú körrendeletet. Ezzel egyrészt létrehozták az önálló magyar pénzügyminisztériumot, másrészt megalakult az önálló magyar pénzügyőrség. (Lónyayt állami szolgálatainak elismeréseként 1871. augusztus 3-án grófi rangra emelte Ferenc József uralkodó.) Az 1867. évi XVI. te. értelmében tízévenként újratárgyalták a vámkérdést. 1871-ben az adó és a vámhivatalokat szétválasztották, így tulajdonképpen 1872. január l-jétől számítható a független magyar vámhivatali rendszer kialakítása. Az osztrák-magyar vámunió egészen az I. világháború végéig fennállt. 1 Pach 1999. 165