Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez A barcsi pénzügyőri szakasz a 19-20. századfordulóján Az 1867-es pénzügyőri szervezet felépítése gyakorlatilag az osztrák modellt követte. Legfelsőbb hatósága a pénzügyminiszter, illetve helyettesként egy államtitkár volt. A testület ügyeit az államtitkárnak alárendelt főosztály intézte. Az ország területét pénzügyigazgatósági, ezen belül biztosi kerületekre, illetve szakaszokra osztották. Az egyes biztosságok kialakításának folyamatát ­források hiányában - egyelőre nehezen tudjuk nyomon követni. A barcsi sza­kasz alakításának pontos dátumát sem ismerjük. Közvetett források alapján azonban szinte biztosnak látszik, hogy már az első évektől szolgáltak pénzügy­őrök a településen. Ezt támasztja alá, hogy az 1780 körül épített sóraktárakat dohánybeváltóvá alakították át. 2 A dohány pedig Ferenc József 1850. november 29-én kibocsátott pátense értelmében jövedéki termék volt. Barcs kereskedelmi szerepét emelte, hogy Eszék mellett csak itt volt a Dráva mentén kereskedelmi kikötő. A kikötő bonyolította le a Drávai forgalom 60-70%-át. Az Ausztriába Adóbejelentési ív a Dráva Múzeum gyűjteményéből 3 " A sóház, illetve raktárak építésének pontos dátumát nem ismerjük. Egy 1799-es térképen már szerepel a tervezett sóház helye. A sószállítás 1845 körül megszűnt, az épületeket a dohánybeváltó vette át. 3 Dráva Múzeum tört. dok. 87.952.1.1. 166

Next

/
Thumbnails
Contents