Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról ból készült fazék (Ltsz. 99.1.19) talpa nincsen ugyan meg, de más lelőhelyeken gyűjtött leletanyag tanúsága szerint ez a típus már korongról levágva, tehát lábbal hajtott gyorskorongon készült.

41 Ez a korongféleség hazánkban a 15. században vált általánossá.

42 Megkönnyíti a datálást a vörös festéssel díszített pohár és kancsó töredéke is, melyek jellegzetes 15. századi darabok.

43 Ugyan csak ebbe a körbe sorolható a sárgás-fehér anyagú, fehér engobbal borított kancsó töredéke. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy az ebből a gödörből előkerült anyag a kerámiakészítés (korongolás) egyik technológiai váltásának időszakában keletkezhetett, így a 14. század vége és a 15. század közepe közé keltezhető. Hódoltságkor - Kora újkor Ebben az intervallumban, környékünket illetően kiemelkedő fontosságúnak kell tekintenünk a barcsi török palánkvár 1989-1994 közötti ásatása során előkerült és publikált 16-17. századi anyagot, mely a várárok betöltésének 18. századi leleteivel együtt a Dráva menti hódoltsági területek leleteinek más területekkel való összehasonlításra adnak lehetőséget.

45 A most ismertetett négy objektum jellege ugyan különböző - amennyiben három hulladékgödörről és egy házról, illetve azok részleteiről van szó - a belőlük előkerült anyag azonban a legtöbb vonatkozásban hasonló egymáshoz, és a barcsi török palánk anyagával is rokonítható.

46 A kerámiák tekintetében már az anyagközlésnél utaltunk arra a kettősségre, mely azok összetételében, és nyilván használatában is megmutatkozik. Tudjuk, hogy Barcs lakossága az 1740-es évekig vegyesen magyar és horvát volt, így nem meglepő a délszláv típusú kerámiák megjelenése, sőt túlsúlya a bemutatott anyagban.

47 Az 1664-ig élő barcsi török palánkvár kerámialeletei közt ez az arány közel 80%-os, mely a vár földrajzi helyzetéből és az őrség etnikai össze41 Hasonló darabokat datál a 15. századra Somogyvárról: Bakay 1989. 247. 180-181. k. 42 Holl 1956. 191 43 Uo. 187. 16. kép 44 A közeli Szilitanya lelőhelyen gyűjtött középkori kerámiaanyag típusai szinte teljesen megegyezők, bár az asztali kerámiák aránya ott jóval nagyobb. 45 Kovács 1998 - dr. Magyar Kálmán babócsai ásatásainak ilyen korú leletanyaga nagyrészt még nincsen közölve. 46 Kovács-Rózsás 1996, Kovács 1998 47 Az 1739-40-es pestisjárvány után már a horvát betelepülők kerültek túlsúlyba. Lásd: Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson. In: Gyökerek. A Dráva Múzeum tanulmánykötete 2006. 37