Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról tételéből egyaránt adódik. A vár ásatásából származó anyagban azonban ezek mellett szép számban vannak jelen török kerámiák is, a korabeli magyar fazekas termékek száma viszont elenyésző. Esetünkben éppen fordított a helyzet, hisz Pusztabarcson török kerámiát csupán két darabot találtunk (kiöntőcsöves korsó töredéke, mázas török pipa), és a délszláv kerámiák mellett számottevő a magyar fazekas termékek mennyisége is.

48 Ez azt a feltevést erősíti, mi szerint a vártól elkülönülő, attól északnyugatra mintegy 3.5 km-re fekvő Pusztabarcson nagy valószínűséggel a középkori, hódoltság kori Barcs magyar lakosságának települése lehetett, míg a török lakosság a palánkvárban, és annak közelében telepedhetett le.

49 A települések kerámia használatára nézve oszthatjuk Hegyi Klára azon megállapítását, miszerint a háztartásokban elsősorban olyan kerámiákat használtak, melyeket a környék iparosaitól olcsón megkaphattak. Ez akár azt is jelentheti, hogy a kerámiák egy része már helyben is készülhetett. Ez valószínűleg a katonák által lakott várakra és környezetükre, és a polgári lakosság falvaira egyaránt igaz lehet.

50 A kora újkori kerámiák datálása tekintetében elsőrendű fontossággal bírnak a színes mázas, írókázott díszítésű táltöredékek. Anyagunkban egyaránt megtalálhatjuk a világos alapon, illetve a sötétebb (barna) alapon lévő díszítésű darabokat, noha ezek motívumkincse és kompozíciója eltérő. A világos alapon sötéttel kontúrozott, háromszínű (vörös, barna, zöld) növényi motívumokkal díszített tálakat és a sötét (barna, barnásvörös) alapon geometrikus díszítésű darabokat a 17. század végére, legfeljebb a 18. század elejére teszi a kutatás. Az 5. számú gödör anyagában mindkét típusjelen van, így ezt az objektumot a 17-18. század fordulójára keltezhetjük. Ennél valamivel idősebbnek látszik a ház és a 4-6. számú gödrök anyaga. A mázas magyar kerámiák hiánya, illetve azok nagyon csekély részaránya, valamint a sütőharang töredékek azt valószínűsítik, hogy a gödrök keletkezése idején a balkáni hatás még erőteljesen érvényesülhetett.

51 Talán nem tévedünk, ha ezeknek a gödröknek a korát a 16-17. századra, ezen belül a 16. század derekától a 17. század végéig terjedő időszakra tesszük.

52 A felszíni leletek közt is nagyon kevés a török kerámiák száma. Kovács 1998. 49 A domb platójának északi és keleti peremén az 1970-es évek elején még jól kivehetők voltak azok a házfoltok, melyek egyike a most ismertetett ház lehetett. 50 Hegyi 2002. 35. 51 Koruk és használatuk ideje tehát megegyezik a barcsi török palánkvárból előkerült kerámiákkal. 52 A 17. sz. végétől általánosan elterjedt galléros peremű fazekakat mindössze egy kis peremdarab képviseli. Ez is azt látszik erősíteni, hogy a 17. század végénél későbbre valószínűleg nem datálható az anyag. 38