Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban kintve a függőleges rovatokon, milyen érdekes összefüggéseket is állapíthatunk meg a száraz számok segítségével? Talán nézzük először a kisparaszti gazdaságok eredményeit a járás 100 kh alatti családi üzemek tükrében.

6 Ami igazán szembetűnik, az a kertterületek relatíve roppant magas aránya. A kisparaszti művelés alatt levő 192 kataszteri hold mögött álló 5,46 %-os index több mint a kétszerese a Barcsi járás hasonló nagyságú üzemeiben mérhető, 2,33 %-os eredménynek. Az apátság által szűk határok közé kényszerített horvát falvak népe a földéhség kínzó gondját enyhíteni kívánva a kertészkedés - mint az egyik legintenzívebb művelési forma - felé fordult. Ez nem is csoda, hiszen a hozzávetőlegesen 3.000 lakosra csupán 1720 kataszteri hold szántóterület jutott (0,57 kh/fő), ami ismerve a gabonatermesztés alacsony (kb. 5 q/kh) szemhozamát és jövedelmezőségét csak elégtelen ellátást tudott volna biztosítani a hagyományosan népes horvát családoknak. Kívánatos volt tehát a sok szorgalmat, jóval nagyobb munkabefektetést igénylő kertészkedés felé fordulniuk. A belterjes termesztésű növénykultúrák jóval kisebb területen is képesek voltak elfogadhatóbb hasznot produkálni. Viszont meg kell említeni, hogy a kertészetek kiterjesztésének nagyon is kézenfekvő, prózai gátjai voltak. A már elért technológiai, szakmai ismeretek továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen lett volna rendszeres tanfolyamok megszervezése és az infrastruktúra kiépítése.

7 A rossz utakon szekerezve egy barcsi út az innen felkerekedőnek pedig legalább egy teljes napját igénybe vette. S természetesen a járási székhely kisváros pezsgő forgalma sem lehetett gyógyír minden bajra. Ahhoz minden lenyűgöző gyarapodása ellenére is kis település maradt, hogy meg tudja oldani a vidék parasztságának, igazságtalan agrárviszonyainak és történelmi okok miatt megkésett társadalmi-gazdasági fejlődésének összes gondját-baját. Távoli, országos piacok az amúgy kiemelkedő jelentőségű barcsi élelmiszeripari üzemek (Union malom, sertéstelep, Kremzír-féle szeszgyár) szűk spektruma miatt - értve ezalatt a konzervipar elhanyagoltságát - pedig elérhetetlenek maradtak a környékbeli falvak vállalkozóbb szellemű, kertészkedést vállaló gazdái számára is. Ami még jelentős eltérést mutat a horvátság itteni mezőgazdasági életét szemlélve, az a szőlő- és gyümölcskultúrának az átlaghoz viszonyított jóval alacsonyabb intenzitása. Az 1895-ös felmérés készítői ugyan találtak Lakócsán 6 A terjedelmi korlátok miatt itt csak a szignifikáns eltérések okainak kifejtésére vállalkozhatom. Általános agrártörténeti magyarázatokért Id. a Gyökerek korábbi számait. 7 A vasúti szárnyvonalak messze elkerülték a dél-somogyi horvát falvakat. Sem a lakosság, sem pedig az egyházi birtokos nem bírt olyan érdekérvényesítő erővel, ami kikényszerítette volna a vicinális helybeli megjelenését. 87