Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban 1. Somogyaracs: 308 horvát (68%), 2. Bolhó: 1400 (77%), 3. Felső- vagy Drávaszentmárton: 1576 (91,2%), Lakócsa: 876 (72,1%), 5. Potony: 584 (76,8%), 6. Szentborbás: 290 (70,4%), 7. Tótújfalu: 530 (81%), de 392 illetve 166 fős populációjával a századfordulós Babócsa és Barcs is komoly horvát közösségeknek adott otthont.

2 Áttekintő térkép a tárgyalt településekről Sajnos jelen tanulmány terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a járás egész horvátságának történetét felvillanthassuk, de egy specifikus szempont alapján talán nem lesz érdektelen bepillantani négy falu: Lakócsa, Potony, Szentborbás és Tótújfalu száz esztendővel ezelőtti históriájába. Ami közös e négy településben - és ennek az írásnak is a vezérfonalát alkotja - hogy közigazgatási határaikon belül óriási területet foglalt el a Zselicszentjakabi apátság uradalma. Az összesített 10.285 kataszteri holdas területből így az egyházi birtok nagysága mintegy 6.770 holdat tett ki, ami hallatlanul magas 65,82 %-os mutatójával alapjaiban kellett, hogy befolyásolja a négy falu szociális-gazdasági struktúráit, magyarán a lakosság mindennapi életét! Törvényszerűen felmerül a kérdés, hogy ennek hatása milyen irányba terelte az ott élők életlehetőségeit. Széleskörű agrártörténeti, statisztikai tanul2 Magyar Statisztikai Közlemények - Új Sorozat 1. kötet: A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása (Első rész) A népesség általános leírása községenkint. Budapest, 1902. 108-109, 116-119. 83