Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról Összefoglalás Dolgozatomban a Barcs (Somogy m.) külterületén található Pusztabarcson több év alatt előkerült középkori és kora újkori (törökkori) hulladékgödrök leletanyagát ismertetem. Barcs települése a 17. század végéig e dombon helyezkedett el, és csak a török kiűzése után települt át mai helyére. Az objektumok a homokbányászat előkészítő munkái közben kerültek elő, így több esetben csak részleteiket tudtuk megfigyelni, és a belőlük előkerült leletanyagot összegyűjteni. Az előkerült középkori hulladékgödrök közül az egyik kora a 13-14. századra, a másiké a 14-15. századra tehető, a kora újkori gödrök 16-17. századi kerámiákat és eszközöket tartalmaztak. A kora újkori leletanyagban vegyesen találhatunk magyar, és a megszálló - zömében délszláv származású - katonaság és a polgári lakosság által használt jellegzetes, úgynevezett „délszláv" kerámiát. Ennek a kerámiatípusnak magyarországi elterjedése a Dél-Dunántúl török hódítók által lakott településeire és erődítéseire korlátozódik. Ezek aránya az ismertetett anyagban a „délszláv" kerámia felé tolódik el. Előfordulása és aránya alátámasztja a horvát (délszláv) lakosság kézműipari termékeinek jelenlétét a 16-17. századi Barcson. A magyar és a délszláv kerámiák együttes használata a kereskedelmi kapcsolatok irányára és a praktikus szempontok figyelembe vételére egyaránt utal. 39