Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Vágó Imre – Rózsás Márton: Egy elfelejtett professzor. Adatok dr. Horváth Béla szemészprofesszor életművéhez

Vágó Imre — Rózsás Márton: Egy elfelejtett professzor. Adatok dr. Horváth Béla szemészprofesszor életművéhez ellent mond felesége unokahúgának elbeszélése, aki református lelkész fiának említi Horváthot. A bizonytalanságot csak fokozza, hogy az eredeti anyakönyvi bejegyzés apja foglalkozásaként „magánzó"-t tüntet fel. A legvalószínűbb az, hogy az apa - Horváth Jenő - közelebbről be nem határolható polgári foglalkozása mellett református presbiter is lehetett. Érdekes, hogy a korra egyáltalán nem jellemző módon Horváth Béla 18 éves korától ateista volt. Nemesi előnévként a „gherémy" nevet viselte, amely azonban nem azonosítható. A térképen csak egy Gerény nevű, Ung megyében fekvő települést találunk, melynek neve talán az idők folyamán megváltozott, de az előnév keletkezhetett egy török időben elpusztult falu nevéből is. Az sem kizárt, hogy az előnév egy fiktív települést takar. Horváth Béla már egyetemi évei alatt érdeklődést mutatott a szemészet iránt. Patrónusa dr. Hoór Károly professzor volt. A Mária utcai szemklinikán Hoór Károly, majd később Blaskovics professzor mellett tanulta ki a szemészetet. Az orvosi diplomát Budapesten szerezte meg, 1918-ban. A frontszolgálat és az olasz fogság után egy évig mentőorvosként dolgozott. Pályája meredeken ívelt felfelé: 1939-ben már a Budapesti Állami Szemkórház igazgató főorvosa volt. Közben 1935-ben a Magyar Szemorvos Társaság alelnökévé választották. 1940. októberében - Hóman Bálint javaslatára - a második bécsi döntéssel visszakerült Kolozsváron, a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetemen a szemészet nyilvános rendes tanárává és a szemklinika igazgatójává nevezték ki.

3 Az ott töltött 1943/44. évi tanévben a kar dékánjaként is működött. A Ferenc József Tudományegyetem bibliográfiája szerint 1941 közepéig 61 publikációja (köztük 25 német nyelvű) jelent meg. Összesen 80 publikációja ismert. A mai napig az ő nevét viselő, s még ma is használatos szemészeti műszert tervezett. 1944 őszén - saját vallomása szerint - a kiürítési parancs alapján visszatért Budapestre, ahol az Állami Szemkórházba osztották be. „Innét december 8-án mentem el SAS behívóval a Műegyetemre, azzal a beosztással, hogy a Németországba irányított egyetemi hallgatókat kísérjem, és nekik előadásokat tartsak. Először Breslauba mentünk, ahol szemészeti előadásokat, majd Haliéba vittek, ahol szintén fenti tárgyú szakelőadásokat tartottam. Halleben U.S.A. megszállás alá kerültem, ahonnét több állomás után tértem haza 1945. október 22-én. " - vallotta későbbi kihallgatása során. Halléban az amerikai hadikórházban is dolgozott, ahová felesége elkísérhette. Itt tartózkodása alatt jobbnál jobb állásokkal kecsegtették, ha kivándorol, de Egykori körzeti orvosunk elbeszélése alapján, aki személyesenjói ismerte dr. Horváth Bélát. - Vágó I. megj. 152