Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen A kommunisták, kihasználva a szovjet katonai jelenlétet, a két munkáspárt - a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt - kierőszakolt egyesítéséből megalakult Magyar Dolgozók Pártja (MDP) programjában már körvonalazták, hogy az MDP egy szovjet mintájú diktatórikus pártállami rendszer gyors kiépítésére törekszik. Az 1949-es országgyűlési választások után - mely elsöprő kommunista sikert hozott - az MDP korlátlan hatalomhoz jutott. Az 1949. évi XX. Törvényben a szovjet alkotmány másolataként megfogalmazódott új magyar alkotmány adta az alapját egy totális pártdiktatúra kiépítésének. A többpártrendszer, valamint a legtöbb demokratikus és civil szervezet felszámolásával létrehozták az egypártrendszert. Az újjáalakított „szocialista" szervezeteket és mozgalmakat a pártapparátus kiszolgálására kényszerítették. A párt által e feladatok megoldására alkalmatlan, vagy megbízhatatlan, osztályidegennek minősített személyeket, tisztviselőket stb. „B'Mistára helyezték. További sorsuk hamar megpecsételődött. Többségüket rövid időn belül elbocsátották munkahelyükről és koholt vádak alapján bíróság elé állították. Rákosiék a bolsevikok elvtelen gyorsítási politikáját követve néhány év alatt a gazdaságilag fejlett országok szintjének elérését, illetve túlszárnyalását tűzték ki célul, ami kapkodáshoz és erőltetettséghez vezetett. Az egyébként is túlfeszített gazdasági programot az objektív valóság figyelmen kívül hagyásával, a néptömegektől elszakadva hajtották végre, ami a félelemnek, a bizalmatlanságnak, az állandósult ellenségkeresésnek lett a melegágya. A lakosság várható elégedetlenségének megfékezésére a pártvezetés a szovjet katonai elhárítást „kérte fel". A békeszerződés aláírása után az „ellenséges" erők felszámolása érdekében megszervezték a politikai rendőrséget, mely az Államrendőrség államvédelmi osztályaként tevékenykedett. Pártutasításra azonban a „dolgozó nép ellenségeinek, a reakciós erők maradványainak felderítésére és megsemmisítésére" 1949. decemberében a 4353/1949/268/ M.T. sz. rendelettel létrehozták a szűkebb pártvezetés - Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály - közvetlen irányítása alá tartozó Államvédelmi Hatóságot. 4 Tevékenységébe ezután a Belügyminisztériumnak már nem volt beleszólási joga. Az időközben elhidegült és kiéleződött hidegháborús nemzetközi helyzet a gyümölcsözően fejlődő magyar-jugoszláv viszonyra is kihatott. A nyugatról, de délről is feltételezett katonai fenyegetettség szektás túlértékelésével felerősö3 Politikai Történeti Levéltár 276. f. 52.cs.4. o.e. Az MDP KV. ülésének jegyzőkönyve 4 Az Államvédelmi Hatóságra a köztudatban az ÁVO, AVH kifejezések. Tevékenységére vonatkozóan lásd Hudy Zoltán: Párt-Rend-Őrség, valamint Dénes Béla: Ávósvilág Magyarországon. Bp. 1994. с munkáit. 118
