Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen dött a keleti tömb védelmi reflexe, ami egy sajátos bolsevik típusú hadikommunisztikus rendszer betetőzését jelentette. Sztálin és Zsdanov - a változásokkal összefüggésben - a Tájékoztató Iroda révén kényszerítette szövetségeseit a "nacionalista, szovjet ellenes" politikát folyató Jugoszlávia elmarasztalására és a táborból történő kizárására. Jugoszláviához fűződő kapcsolataink romlásával párhuzamosan - a nyugati országrészhez hasonlóan - megerősítették az ország déli határszakaszát. Az ellenséges viszonyok kialakulásával megnőtt az ügynökök, az áru- és embercsempészek száma is. A határsértés és a hírszerzés, nem utolsósorban egy Jugoszláviából kiinduló katonai agresszió megakadályozására felduzzasztottak a fegyveres erők és testületek létszámát. Elrendelték a határövezet felállítását, mely a határtól kb. 15-20 km-re volt hivatva hermetikusan elzárni hazánkat és a tömböt az "imperialista útra tért Jugoszláviától". A határövezeten belüli szűkebb szűrő a határtól 500 méterre kezdődő határsáv már műszaki zárrendszerrel is el volt látva. A határtól számított 50 méteres zónát pedig aknákkal, különleges drótakadályokkal, úgynevezett "vasfüggönnyel" zárták le. Az övezeten kívül élők az illetékes rendőrkapitánysághoz fordulhattak belépési engedélyért, pontosan megjelölve, hogy kihez, milyen célból és mennyi időre kívánnak a határövezetben tartózkodni. Visszatérés után, biztonsági okokból az engedélyt azonnal, személyesen kellett leadni. A lakosság helyzetét tovább nehezítette a „falusi ellenséggel" szembeni fellépés, a kuláktalanítási kampánnyal együtt járó visszaélések, önkényeskedések, a személyi bosszúk sora. A kulák kifejezést - az orosz nyelvből átvéve 1948 óta használták a parasztság legfelsőbb rétegének megkülönböztetésére. Elsőként az minősült kuláknak, aki 25 kateszteri holddal, vagy 350 aranykorona tiszta jövedelemnél magasabb hozamú mezőgazdasági ingatlannal rendelkezett. Később kulák lett az is, aki ingatlanának egy részét haszonbérbe adta, vagy cséplőgépe, egyéb munkagépe, illetve ipari üzeme volt, továbbá, aki a földművelés mellett kiskereskedői, vendéglátó-ipari tevékenységet folytatott. Később kulák-listára kerültek az 1945-ben földhöz jutottak, a beszolgáltatási kötelezettségüket teljesíteni képtelen kis- és középparasztok, osztályidegennek minősített kisiparosok és kiskereskedők, az ország határainak rendezése folytán 5 A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Románia és a Szovjetunió pártjai alakították meg Lengyelországban 1947 szeptemberében. Célja a pártok közötti tapasztalatcsere és politikai egyeztetés volt. Jugoszláviát 1949-ben, mint szovjetellenes, a fasizmus útjára tért árulót kizárták a szocialista táborból. 1956 áprilisában a Tájékoztató Iroda pártjai egyöntetű határozatával kimondták a megszűnését. 119
