Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában mot (?) is jeleznek. E megoldást - ti. a malomgát segítségével felduzzasztott patak természetes védővonalat alkot - a 16. század folyamán több helyen is alkalmazták. A korabeli források számos esetben utalnak a malmok és a malomgátak stratégiai fontosságára, hisz az adott helyen az átkelés csak ezeken át volt lehetséges. Az őrpontok telepítése ezekre a helyekre olykor az egész környék felett biztosította a felügyeletet.

24 E kis létesítményekről kevés korabeli összeírás vagy leírás maradt, külső megjelenésükről és életükről szinte csak feltételezésekre vagyunk utalva. A térképes anyagban is ritkán találkozunk egyértelmű jelölésükkel, de szerencsés módon a vizsgált területre vonatkozóan van néhány adatunk. Johannes Sambucus, azaz Zsámboky János (1531-1584) császári magánorvos és udvari történetíró 1579-ben megjelent Magyarország térképén a Babócsát övező kiterjedt mocsár peremén "Peterhida" felirattal kis tornyot jelöl. Biztosra vehető, hogy a tomyocska nem magára a településre vonatkozik, hisz jóval jelentősebb, nagyobb lakosságú falvakat viszont nem tüntet fel. Kétségtelennek látszik, hogy ebben az esetben a Babócsához tartozó őrhelyről és egyben átkelőhelyről van szó, melynek helyét Péterhidán nagy valószínűséggel azonosítani is lehet. A Komlósd-Péterhida közötti összekötő úttól 500 m-re délre, a rét közepén emelkedik a "Gorica" vagy "Góricdomb" néven ismert dombocska, mely a viszonylag sík terepből már messziről kiemelkedik. A terepalakulatok azt mutatják, hogy egykor jelentős vízfolyások vették körül. A helyi hagyomány szerint "az 1500-as években a törökök szálláshelye volt, egy török basa lakott itt".

25 Ebben az esetben ugyanarra gondolhatunk, mint a drávatamási "Kasté" vagy "Török domb" esetében, azaz az emlékezet több generáció óta őrzi egy név lehetséges eredetét. A végvári harcok idején - inkább a hadi események illusztrálásának szándékával, mintsem dokumentatív céllal - készített nagyszámú metszeten is találkozhatunk az őrhelyek és őrtornyok képi megjelenítésével. Matthias Zündt (Zyndt) (1508-1572) nürnbergi rézmetsző 1566-ban megjelent, Szigetvár ostromát ábrázoló ismert metszetén a vár körüli mocsár peremén nem kevesebb, mint öt tornyocskát láthatunk, "Wach Thurn" felirattal. Bár az ábrázolás kétségkívül sematikus, fiktív, az őrtornyok megléte a vár körül nem kérdőjelezhető meg. A nagyobb várak védelmében kisebb őrhelyek egész rendszerével találkozhatunk. A nem is oly messzi Kanizsa vára körül például 1574-ben I. kat. felmérés térképmásolatai a Hadtörténelmi Térképtárban. Collo: VII. Sect. 27.(1784) 24 A malmoknál kialakított őrhelyekre és átkelőkre példákat hoz: Pálffy 1999. 171,195. 25 Ebben az esetben a fennmaradt névalak talán az itt állott őrhely emlékét őrzi (PappVégh 1974. 798). 148