Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában Ernő főherceg jelentése szerint - annyi kisebb kastély és vigyázó ház volt, hogy a kanizsai őrségnek több mint a fele állandóan ezekben őrködött.

26 Kissé távolabbi, de a régió sorsát befolyásoló terület, a Muraköz védelmi hálózatában is kiépült az őrhelyek, górék sora. A Mura menti górékat Zrínyi György többször is említi leveleiben, az egyik jelentés név szerint is felsorolja ezeket.

27 A Zrínyi-Újvár 1664. évi ostroma kapcsán készített Montecuccoli-féle helyszínrajz a Légrád-Zrínyi-Ujvár közötti kapcsolattartást segítő őrhelyeket jelöli.

28 Még Evlia Cselebi is, aki 1660-ban járt ezen a vidéken, feljegyezte, hogy Zrínyi Miklós birtokainak határán „... egymástól egy ágyúlövésnyi távolra a dombokon sorba állított vigyázó, vagyis híradó tornyok vannak."

29 Ujabban Pálffy Géza kutatásai nyomán vált ismertté egy számunkra nagyon érdekes kéziratos térképvázlat.

30 Ezen az 1580-ban készült, a somogyi és a Dráva menti várakat is feltüntető vázlaton az erősségeket körökkel jelzik (3. kép). A nagyobb körökkel, és ezen belül névvel is jelölt várak között a kisebb, "névtelen" karikák az őrhelyeket jelölhetik. Barcs közvetlen környékén kétirányújelzővonal ismerhető fel. Az egyik a Barcs-Babócsa közötti, ahol a 15 kmes szakaszon két őrhelyet tüntet fel a vázlat, közel azonos távolságra egymástól. Ez megfelel a Barcs-Komlósd-Péterhida-Babócsa vonalnak. Komlósdon és Péterhidán szinte biztosan ismertnek vehetjük helyüket. Péterhidáról már szóltunk, Komlósdon a "Báthory-domb" kapcsán említi a helyi hagyomány az egykor itt állott "kastélyt".

31 Feltételesen ugyanezen láncolatba illeszthető a Barcs-Drávaszentesen található mesterséges dombocska is.

32 Ezt alátámasztani látszik a már említett első katonai felmérés, melyen itt ugyancsak megtalálható a kisebb várat, erősséget jelölő, csúcsára állított négyzet, mellette épületet, malmot (?) jelöl a térképlap. A másik vonal Babócsáról Szigetvár irányába tart, négy őrponttal. Ezt egyelőre nem vizsgáltuk, de a szakasz legjelentősebb köztes pontján, Kálmáncsán földrajzi nevek ("Várhegy; Látó-domb") és az előzőekhez hasonló kialakítású várhely is őrzi a vonal emlékét.

33 20 Takáts 1915. 68. 27 Uo. 69. 28 Hadtörténeti Térképtár. H. III. с 34. 29 Karácson 1985.67. 30 Pálffy 2000. 46-49; III. melléklet. 31 Említi Csánki 1914. 98; felmérési rajzát és leírását közli Magyar 1990. 51, 103. 32 Ez a dombocska eddig elkerülte a kutatás figyelmét. A helyi hagyomány szerint "őrtorony" volt. (Rózsás 1987. 32.). 33 Papp-Végh 1974. 788; felmérési rajzát közli Magyar 1990. 55. 149