Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján fontosságának hangsúlyozásával ösztönözték. De a fajtaváltás természetesen a nagybirtokot sem hagyta érintetlenül. Csánki megyei monográfiájában említett járásbeli gazdaságok mindegyikén jelentős szimentháli, bonyhádi és aalgaui tenyészeteket tartottak. Kammerer Ferenc kastélyosdombói tehenészetéből például naponta 100 liter tej került Pécsen értékesítésre. Széchenyi Antal és Frigyes grófok somogytarnócai tejgazdaságából naponta 420 liter tejet szállítottak a közeli Barcsra, vajgyáruk termékeit pedig Budapesten adták el.

35 Ami gazdasági téren kétségtelen előrehaladásnak tekinthető, az társadalmi síkon sokszor nehézségeket vont maga után. Ahogy a tej távolabbi helyeken való értékesíthetősége megjavult, úgy drágult meg a helyi falusi piac. „Szegényebb kisbirtokosok, kisbérlők, részesek és napszámosok alkotják a mezőgazdasági vidékek fogyasztó népességét, ezt a teljesen elhanyagolt réteget. A tejet pénzen veszik a falusi gazdától. Sok helyen csak vették. Ma már alig jutnak hozzá, minthogy a város fogyasztó népességével concurálni nem tudnak. "

36 LÓTENYÉSZTÉS-LÓTARTÁS A jobbágyfelszabadítás után a parasztgazdaságokban látványosan fellendülő lótartás indokaként született találó megállapítás szerint a tulajdonossá váló földműveseket „... a saját gazdaság jobban hajtotta a munkában, mint a jobbágyfelszabadítás előtt a földesúr hajdúja. Ennek egyik következménye az lett, hogy a lomha ökrök helyébe a gyorsabb és ügyesebb vonóállatot, a lovat állította. "

37 Az új tipusú kultivátorok, vető- és aratógépek, szénaforgatók stb. gyorsabb munkavégzést követeltek, és erre a feladatra a mozgékonyabb lovak sokkal inkább megfeleltek, mint a lassan cammogó ökrök. 1850-ben még csak 39777 ló volt a megyében,

38 de ez az 1895-ös összeírás tanúsága szerint a századvégre 62343 darabra emelkedett, ami 56,73 %-os növekedésnek felelt meg. A fejlődés tárgyalt korszakunkban is tovább folytatódott. A Barcsi járásban az 1895-ben tartott lovak száma ugyanis 6675 db-ról 191 l-re 7413-ra nőtt, 11,06 %-os gyarapodást vonva maga után. Ez némileg elmaradt a többi járás átlagos üteme mögött, mert Somogy egyéb területein e másfél évtized alatt 55568 darabról 63515-re emelkedett a lóállomány. Itt tehát a növekedés 14,1 %-os ért el. A megyei állomány fajtajellegét nagyban befolyásolta, hogy az i5 Ujváry 334, 341. 36 Leopold Lajos: Parasztgyermekeink és a tehéntej (Közgazdasági Szemle, 1905. május.) Hivatkozás: Mérey 1956. 47. 37 Király 1982. 216. 38 Uo.: 217. o. 60