Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján igázásból kiselejtezett vonóbarmok felhízlalására és húsukért történő értékesítésére is csak a nagybirtokon voltak meg a feltételek. A lótartáshoz már elegendő földdel nem rendelkező törpebirtokosok előtt álló lehetőséggel, hogy egyetlen tehenüket fogják igába, az 1895-ös statisztika szerint nem igazán éltek sem Somogyban, s ezen belül a járás területén sem. Megyénkben a minden igás fogatolási módot összeadva kapott 29270 fogatból ugyanis csupán 1697-et (5,8 %) használtak ezzel a módszerrel. A legalacsonyabb értéket a Barcsi járásban találjuk, ahol mindössze 15 eke elé fogott tehenet számláltak össze, míg a csurgói körzetben 465 darabot jegyeztek föl.

41 Ahol ez nem vált tömegessé, ott faluszerte megmosolyogták az ilyesmit és bizony nem használt a gazda községbeli presztízsének, ha tehénnel látták szántani. A lótartás fellendülése nem volt minden községre egységesen érvényes. A 26 község közül 6-ban csökkent az állatok száma, Darányban és Kálmáncsán az 1895-től 1911-ig tartó időszakban tapasztalható mindössze kettő-kettő darabos növekedés mellett csak stagnálásról lehet beszélni. Legnagyobb arányban Drávaszentesen esett vissza a lótartás, mivel itt 170 darabról 109-re csökkent a számuk (-35,82%). Kiemelkedő volt viszont a fellendülés Szentborbáson, ahol az igen csekély - 60 állatból összetevődő állomány több mint a duplájára, 129 db-ra nőtt (115 %). A járási átlag növekedési ütemének legalább háromszorosával találkozunk Barcson (34,9 %), Drávagárdonyban (33,33 %) és Rinyaújlakon (47,66 %), de Szuloknak sem kellett szégyenkeznie az eredményei miatt, mert a 16 esztendő alatt 474-ről - 95 darabos növekménnyel - több mint 20%-os gyarapodási mutatóval, 569 állatra nőtt a község lóállománya. Több szempontból igen nagy jelentőséget lehet tulajdonítani a paraszti lófogatú igázás elterjedésének. Először is lehetővé vált a parasztgazdaságok kisgépesítése, ami lófogatok nélkül nem valósulhatott volna meg. A nadrágszíj parcellákon sokkal hatékonyabb volt a lófogatolás, mert differenciált mozgást tudott biztosítani. „A kapálást, a töltögetést, a géppel való vetést éppen a lóvontatás teszi lehetővé, hiszen a jármos ökrök alig használhatók másra, mint a szekerek vontatására és az ekék elé lehet befogni azokat. "

42 A lényegesen kisebb vonóerőt igénylő tökéletesebb és így gyorsabb munkavégzést lehetővé tevő korszerű ekék, fogatos kapáló és töltögető ekék, boronák és hengerek a belterjes gazdálkodásban előrébb levő - a kukorica, burgonya, dohány termelésének zömét adó - mezőgazdasági kisüzemek elengedhetetlen munkaeszközeivé váltak. Az ügyeskezü helybeli falusi kovácsok nem csupán összeszerelték és javítgatták a külföldről importált konstrukciókat, de sokszor MSK - Új Sorozat 41. kötet 54, 74. Király 1984. 226. 62