Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában Graf von Trauttmansdorf szlavón főkapitány (1603-1630)], és az Iffiu Zrínyi Miklós, a Thamásinnál való Kéét Kastelt, kit a Drávának két felőli való partyán, a hidnak kéét végében tsináltak vala a Törökök, megvévék, és mind hidastúl elégetek, a benne való Törököket le vágák, Octobernek 12 napyan." (a kiemelések tőlem).

7 A leírás szerint tehát a Dráván - a mai Drávatamásival azonosítható 8 Tamásinál híd volt, amelynek két végét egy-egy török „kastély" biztosította. Pethő Gergely tehát két "kastélyról" írt, közülük jelenleg egynek a feltételezett helyét ismerjük, a "Kasté" elnevezés ennek emlékét őrizheti. A Dráva túlsó partjára épített másik erősség valószínűleg a folyó 18. század végi - 19. század eleji szabályozásának eshetett áldozatául. Barcstól Eszékig számos átmetszést hajtottak végre, melynek következtében a folyó kb. 1 km-re délebbre alakította ki mai, mélyen bevágódott medrét.

9 A hídról Pethő feljegyzését kivéve más említést eddig nem találtunk. Az adat értékét és megbízhatóságát külön növeli azonban, hogy a magyar nyelvű krónika szerzője igen jól ismerte mind Tamási környékét, mind a 16-17. század fordulójának Dráva-menti eseményeit. Pethő ugyanis 1599. januárjától 1600. szeptemberéig a legközelebb fekvő királyi végvár, Babócsa főkapitánya volt; mígnem ő adta fel azt a Kanizsa ellen vonuló Ibrahim nagyvezírnek 1600. szeptember 4-én. Sőt a híd felégetésének idején (

1603.okt.12

.) is a Dunántúlon szolgált a végek egyik legismertebb harcosa, Nádasdy Ferenc - a nevezetes Fekete Bég - lovasainak egyik főlegényeként.

10 A 16-17. század folyamán a Magyarországra felvonuló török hadjáratok a Dráván való átkelésnél hagyományosan az Eszék-dárdai hidat használták. Kétségtelen, hogy a kisebb létszámú csapatok és portyák gázlókon és alkalmi hidakon is átkelhettek, de ezek használhatósága nagyban függött a vízállástól. Ha megvizsgáljuk az eszéki hídról fennmaradt számos ábrázolást és leírást, valamint hadmérnöki felvételeket, kiderül, hogy a mintegy 3 km hosszú hidat nagyon célszerűen, a geográfiai adottságokat maximálisan kihasználva építették meg. A híd szerkezetét a mocsaras ártéren keresztül cölöpök, a Dráva két ágán viszont hajók tartották.

11 Erre vonatkozóan számos utazó, Evlia Cselebi, Edward Brown és Heinrich Ottendorff beszámolója is egybecseng. I Pethő 1153. 155. 8 Fényes IS51. II. 173. 9 A Széchenyi család levéltára számos, erre vonatkozó térképet őriz, pl. Magyar Országos Levéltár. P 623. Széchényi cs. levéltára. IV. cs. Hofstaedter uradalmi mérnök terve a csokonyai uradalom szélén lévő Dráva-kanyarulatok átmetszésére, 1799-ből. 10 Pálffy 1997. 200-201,212. II Gaĉina-Ivankoviĉ 1996. 8-44. 144