Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában Evlia Buda leírásánál azt is feljegyezte, hogy a Dunán lévő hidat ugyancsak hajók, az ő szóhasználatával élve "tömlőhajók" vagy "doboshajók" tartották.

12 Feltételezhetjük, hogy a drávatamási híd is hasonló konstrukció lehetett. Kézenfekvőnek látszik ugyanis az a megoldás, melyet az eszéki (Osijek) híd megépítésénél is alkalmaztak. Ha a környék szintvonalas térképét megnézzük, láthatjuk, hogy e ponton a folyó egykori medre erősen összeszűkült. Ezen a szakaszon a 10.000-es térkép szerint számos sziget, zátony volt, melyeknek kialakulása és pusztulása évszázadok óta folyamatos jelenség. Talán ezeket is mintegy természetes pilléreket - igénybe vették az építés során. A hajószerkezet alkalmazásának régészetileg is megfogható, bár nem teljesen egyértelmű nyomait megtalálhatjuk a vizsgált Dráva szakaszon. 1992-ben Drávatamásiban, a folyó alacsony vízállásakor a mederből, részben a partoldalba temetődve nagy méretű, egy fatörzsből kivájt "bödönhajók" maradványai bukkantak elő.

13 Az egyik hajó iszapos betöltéséből egy 16-17. századi, ónozott vörösrézből készült kiöntőcsöves török rézkancsó került elő!

14 (2. kép) Barcs környékén egyébként e "bödönhajók" több, viszonylag épp darabja is előkerült már - igaz, ezek pontos kora nem ismert. Egy 1972-ben kiásott, 11,35 méter hosszú 2. kév példány jelenleg is megtekinthető a Dráva Múzeum udvarán.

15 Újabban a Barcs-komlósdi Rinya patak drávai torkolatában találtunk egy 10-11 m hosszú példányt, mely valószínűleg a partoldalból fordult ki a vízbe.

16 Az egy fatörzsből kivájt (monoxylon) "hajók" a néprajzi párhuzamok alapján többfunkciósak is lehettek. Rév vagy híd tartópontjait éppúgy alkothatták, 12 Karácson 1985. 292. 13 Dráva Múzeum adattára. 878-92, illetve uo. Fotótár 2698-2701. 14 Dráva Múzeum régészeti gyűjteménye, ltsz. 99.8.10. 15 Halászcsónakként közölte Magyar 1973. A halászathoz alkalmazott "bödönhajók" talpa azonban csaknem mindig simára vagy alig íveltre faragott, a malmokhoz használt "hajók" esetében legtöbbször meghagyták a fatörzs természetes ívelését, mint esetünkben is. {Erié 1993-1994.) 16 Dráva Múzeum adattára. 1155-2000. 145