Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között A német kivándorlás okai A Magyarország különböző részeire kamarai, egyházi és földesúri akciók keretében, főként a 18. században letelepített németeket a köznyelv - helytelen általánosítással - sváboknak nevezi. Valójában a telepesek között voltak pl. frankok, elzásziak, svájciak és bajorok is. Igaz, a kivándorlási kedv a svábok lakta területeken volt a legnagyobb, és ezért is húzta rá a köznyelv az összes telepesre a „sváb" nevet. Az 1750-től Szulokba, és 1770-től Barcsra költözött német jobbágyok eredete - az országos viszonyoknak megfelelően - vegyes képet mutat. Találunk közöttük svábokat és frankokat valamint - kisebb számban - hessenieket is. A magyarországi előzmények - vagyis a betelepítés hazai okai - után most vizsgáljuk meg azokat az eseményeket is, melyek a német parasztság tömeges kivándorlásához vezettek. A Dunától északra fekvő Alsó- és a folyótól délre elterülő Felsősvábföld (Nieder- und Oberschwaben) ma Baden-Württemberg német tartomány részei. Az Alb hegyvonulata és a Freiburg mellett eredő Duna nyugat-keleti irányban szeli ketté e területet, s választja szét így Alsó- és Felsősvábföldet. A Svábföld őslakói kelták és germánok voltak. Belőlük, és a 3-4. században ide települő alemannokhóX ötvöződött az a német nyelvű népcsoport, amelynek tagjait svéveknek (Suevi) vagy sváboknak nevezik.

7 A svábok 496-ban frank fennhatóság alá kerültek, és a frank birodalom kötelékében született meg az önálló sváb hercegség, mely 1268-ig állott fent. Az Augsburgot, Elzászt (Elsaß) és Svájc német lakta részeit is magába foglaló hercegség ekkor darabjaira hullott szét, és egyes részeire különböző uraságok tették rá kezüket. Közülük a legnagyobb területeket a Habsburgé család szerezte meg, és a 14. században megvetette hatalmas, országnyi méretű birtokának alapjait. Habár az 1495-ben létrejött württembergi hercegség átvette a sváb körzet (Schwäbischer Kreis) irányítását, maga Württemberg ezután is osztrák - vagyis Habsburg - hűbérbirtok maradt. A Martin Luther által 1517-ben megindított reformáció a katolikus Habsburgok és a protestáns württembergi hercegek további szembenállását eredményezte. Az alsósváb területek rendjei Württemberget követve az evangélikus, míg a konstanzi püspökséghez tartozó felsősváb rendek a katolikus vallást követték. 7 A keltákat már Kr. e. 1000 környékén itt találjuk, a germánok Kr. e. 100 körül költöztek ide. Az alemannok kb. 400 évvel ezután északkelet felől érkeztek a későbbi sváb hercegség területére. 8 Az elzászi eredetű Habsburg család a 13. században szerezte meg Ausztriát is, amelynek később számos uralkodót adott. 13