Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004
Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve
Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve ládi házas és társasházas beépítést terveztek. A VI. ötéves tervben további 206 OTP lakás átadását és mintegy 200 lakás korszerűsítését irányozták elő. Az 1980-81 -es lakásépítési terveket azonban nem tudták teljesíteni és az egész időszakra jellemző, hogy a beruházások folyamatosan csúsztak. 1 A városközpontban építendő 114 db IMS lakás szerkezeti összeszerelését a SÁÉV csak 1982-ben kezdte el (az IMS technológiás szerkezetet a SÁÉV, a szakipari munkát pedig az ÉSZKV 2 készítette) és 1983-ra ígérte a teljes átadást. Az új - ma már tudjuk, hogy rossz - technológiával viszonylag gyorsabb volt az építkezés, mint a hagyományos módon, viszont jelentősen megdrágította a lakások árát. 1983-ban 217 lakásigénylés érkezett a tanácshoz, ami azt jelentette, hogy ismét nem tudják kielégíteni az igényeket. Az egyre akutabbá váló lakáshiányt a családi házas építkezéssel kívánták enyhíteni, ezt propagálta a VTSZ 3 , illetve ismét szóba került a tetőtérbeépítés. A beruházások akadozása ellenére a lakásépítés érezhetően felgyorsult és 1980-84 között összesen 571 új otthonba lehetett beköltözni. A lakásépítés mellett, illetve azzal párhuzamosan jelentős beruházásokat igényelt az infrastruktúra fejlesztése. Ezen belül az egyik legfontosabb terület a kommunális hálózat kiépítése volt. Tény, hogy a város minden részét bekapcsolták a szemétszállításba, rohamtempóban épült a víz- és csatornahálózat, illetve gázvezetékrendszer - ebben az esetben egy kicsit túlzás rohamtempóról beszélni -, a belterületi utak tekintetében 85-90%-os kiépítettség elérése volt a cél. Ezek a fejlesztések újabb és újabb járulékos beruházásokat igényeltek. A vízellátás biztosítása érdekében például 1980. május végéig be kellett kötni az új kutat és bővíteni kellett a szennyvíztelepet is. Ez nem volt egyszerű, egyrészt financiális okok miatt csak a VI. ötéves terv első éveiben lehetett megkezdeni a kivitelezést, másrészt már ekkor nyilvánvaló volt, hogy szükség lesz a további bővítésre. Erre, tehát a bővítés III. ütemére azonban már kicsi volt a terület, ezért előbb-utóbb nagyobb helyet kellett keresni a telepnek. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért nem az új területen kezdték meg a beruházást? A felelet nagyon egyszerű, nem volt fedezet. Jelentős összeget kellett pontosabban kellett volna - a vízhálózatra is fordítani. Az ivóvíz ellátásban ugyanis folyamatos gondot jelentett -jelent ma is - a víz minősége. A polgárok nagy része nem értette, hogy miért nem a Drávából nyerik az ivóvizet. A DRW akkori igazgatója szerint ez nem indokolt, hiszen a felszín alatt megfelelő mennyiségű és minőségű - az igazgató úr természetesen nem a barcsi vizet fogyasztotta - víz található. Az általa megfelelő minőségűnek nevezett víz miatt a városi szökőkutak is állandóan 1 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1982. okt. 21. Barcs Város Önkormányzatának irattára 2 1967-ben a járás 10 termelőszövetkezete alapította a TÖVÁLL-t: Barcs Járás Termelőszövetkezeteinek Közös Építőipari Vállalkozása 3 1980. közepén Városi Tájékoztató Szolgálatot hoztak létre. Ennek feladata és célja sokrétű volt: településfejlesztési, településesztétikai, kommunális, iparfejlesztési koncepciók, idegenforgalmi propaganda, barcsi szolgáltatások ismertetése és bonyolítása. Az irodát 1988. augusztusában zárták be. 34
