Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve meghibásodtak. A helyzeten csak a vastalanító berendezés 1984-es megépítése változtatott némileg. A „vízkérdéshez" hasonlóan volt, illetve van két olyan területe a barcsi infrastruktúrának ahol éveken keresztül szinte alig lehetett fejlődésről beszélni. Az egyik az elektromos hálózat, a másik a közlekedés. Az előbbi korszerűtlensége jelentős problémát jelentett, ugyanis a régi hálózat egyszerűen nem volt képes ellátni az ipari felhasználókat és komoly fennakadásokat okozott a lakossági ellátásban is. Ez minden városfejlesztési, illetve ipartelepítési koncepcióban kiemelt helyet kapott. Ennek megoldására a Városi Tanács VB. határozata alapján elsőként az ipari körvezetéket, majd a lakossági ellátásban a 20 kW-os párhuzamos körvezetéket kellet kiépíteni. Az utóbbi, tehát a közlekedés kérdése is évtizedes téma volt már ekkor. A Kaposvár-Barcs, illetve a Barcs-Somogyszob vasútvonal 1977-es megszüntetése talán még logikusnak is mondható a gazdaságosságot figyelembe véve. A problémát az jelenti, hogy a közúti tömegközlekedés és szállítás közel sem fejlődött olyan mértékben, hogy pótolni tudná a vonatközlekedést. Evekig még gyorsjárat sem volt Kaposvárra - az 1980-as évek elején már indítottak ugyan három járatot, de mint tudjuk a gyorsaság mindig relatív, az emberek valószínűleg egy kicsit gyorsabbat szeretnének -, illetve a Pécs és Zalaegerszeg közötti buszjárat sem állt meg Barcson. A város vezetői kiemelt területként kezelték a sütőipart, a Tüzép, a piac, az áruházi hálózat és a vendéglátás fejlesztését is. Annak ellenére, hogy fejlődött az áruellátás még ebben az időben is voltak ellátási problémák. A tanács hiába dönt a fejlesztésekről, a kereskedelmi szervek ezt nem tudták biztosítani. A ruházat, a textil, az építőanyag és a műszaki árukból az ellátás kifejezetten rossz.

2 Hiányoztak az olyan szolgáltatások, mint a ruhaigazítás, műszaki cikkek beállítása, újságárusítás, automaták. Sokan úgy vélték, hogy az ellátás javítását nem feltétlenül fejlesztéssel kellene megoldani, hanem jobb és elegendő áruval, az üzletek korszerűsítésével. A szolgáltatási szektor fejlesztését célozta a kisiparosok és kereskedők tanácsi támogatása. Erre nagy szükség volt, hiszen az adatok szerint ebben az időben mindössze 6-8 kereskedő dolgozott a városban, miközben az 1980-as évtized elején úgy becsülték, hogy mintegy 500 főre lenne szükség a kisiparban és kiskereskedelemben. Az ellátás érdekében néhány állami üzlet bérbeadását is fontolgatta a tanács vezetése.

3 A kétségtelen fejlődés ellenére a szolgáltató szektor fejletlenségét jól jelzi, hogy amikor Dráva Ipari Szövetkezet 1983 végén bezárta a II. sz. szolgáltató házát rögtön zavar lépett fel a lakossági ellátásban. A tanácsnak határozatban kellett köteleznie a szövetkezetet a szolgáltatás azonnali visszaállítására.

4 A szociális ellátórendszer egy olyan terület volt, mely viszonylag folyamatosan 1 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1979. július 19. Barcs Város Önkormányzatának irattára 2 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1980. feb. 28. Barcs Város Önkormányzatának irattára 3 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1980. szept. 18. Barcs Város Önkormányzatának irattára 4 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1984. jan. 12. Barcs Város Önkormányzatának irattára 35