Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve leszkedett a településhez, közúti és vasúti kiszolgálása gazdaságosan megoldható volt, és a lakóövezet közelsége a munkaerő számára kedvező tényezőt jelentett. Ezzel szemben volt egy jelentős hátránya, mégpedig, hogy értékes mezőgazdasági területeket von el a termeléstől. A rendezési terv - hasonlóan az 1959-es elképzelésekhez - kiemelt fontosságúnak tartotta az I. világháborút követően megszűnt hajózás helyreállítását és a kikötői berendezések felépítését. A folyó végleges szabályozásával kapcsolatban már ekkor szóba került egy, a Jugoszlávokkal közösen felépítendő drávai vízlépcső, sőt megkezdődött a műszaki tervezés is. Az elképzelések szerint a vízlépcsős duzzasztás nyomán Barcsig 500-600 tonnás uszályokkal is hajózható lehetne a folyó. A közlekedést fejlesztésére irányuló tervek között szerepelt az M6-os várost elkerülő új nyomvonala és egy erről induló összekötő szakasz a Nagyatádra vezető úthoz. Mivel az iparosítás - hiszen részben ez a célja -jelentős népességnövekedést von maga után, egy intenzívebb fejlesztés esetén 20000 főre becsülték Barcs lakosságát az ezredfordulóra.

1 Ezt a növekedést arra építették, hogy Barcs vonzáskörzetének tényleges központjává válik és a népesség legalább olyan ütemben nő Barcson, mint amilyen ütemben, a vonzáskörzetében csökken. Ennek legnagyobb intenzitását az 1970-es évek második felére várták, és évi 280-320 fővel számoltak. Ezt a számot alapul véve 1985-ig 2800, 2000-ig pedig további 2000 lakás építésére lett volna szükség. Az összesen 4800 lakásból több mint 3000-ret többszintes épületekben építették volna fel.

2 Egy ilyen nagyarányú építkezés ugyanakkor jelentősen átalakítja az adott település arculatát, ezért a rendezési tervben komoly figyelmet szenteltek a jövendő városkép kialakítására. Az elgondolások között szerepelt egy, a történelmileg kialakult központtól északra felépítendő új központ terve is, melynek beépítését 4-5 szintes és néhány középmagas épületekkel képzelték el a tervezők. Ezen tervek papírra vetésére a PTV külső szakembereket is bevont, akik segítségével 1973-ban tervet készítettek a településszervezésről. Hozzá kell tenni, hogy a település arculatának megtervezésével számtalan terv foglalkozott ebben az időszakban: pl. a „Barcs nagyközség helyzetének komplex feltárása és elemzése", a „Barcs nagyközség komplex fejlesztési koncepciója", illetve „Barcs nagyközség középtávú komplex fejlesztési tervjavaslata", ezek a munkák középtávú, tehát 5 éves tervek voltak. Az összevont rendezési terv elfogadását követően jelentős fejlődés kezdődött, elsősorban a lakásépítés területén. A lakásigény kielégítése azonban ez még közel sem volt elégséges, ezért 1974-ben elkészítették a II. építési ütem, tehát az új központ részletes rendezési tervét. A Herr Rudolf által készített terv a kor városrendezé1 Barcs nagyközség közigazgatási körzetében (Társközségei Somogytarnóca, Komlósd, Drávaszentes, Péterhida) 1970-ben 9719-ezenbelül Barcson 7609-197l-ben 9767,1972-ben 9843,1973-ban 9986,1974-ben 10180 lakos élt. A megye lakosságát 1985-re 371000,2000-re 383000 főre prognosztizálták. A terv szerint a megyében a városi népesség arányát az 1975-ös 23,5%-ról 1985-re 35-39%-ra, 2000-re pedig 39-40%-ra kell emelni. 2 Pécsi Tervező Vállalat: Barcs nagyközség középtávú komplex fejlesztési tervjavaslata 1973. - Dráva Múzeum Adattára 348-87. p. 57. 25