Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004
Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve
Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve si gyakorlatát követte 4,5,11 szintes épületeket tervezett a központban elhelyezkedő tér köré csoportosítva, melyek markáns, bár a szocialista városok - számomra cseppet sem barátságos - képére formálták volna a területet. ...tények Annak ellenére, hogy a fent vázolt iparosítási tervekből csak kevés valósult meg, 1974-re Barcs a megye egyik legjelentősebb településévé vált a maga 14.182 ha területével és 9943 fős lakosságával. Népsűrűsége pedig (70,1 fő/km 2 ) a megyei átlagot tekintve kifejezetten kedvező volt. Az iparosítás és az urbanizáció ugyanakkor ahogyan már korábban is utaltam rá - elképzelhetetlen volt a regionális és a helyi infrastruktúra - gáz, elektromos áram, vízvezetékek, közlekedés - fejlesztése nélkül. A részleges középfokú központ szerepe minimálisan 8-15 ezer helyi lakost és 20-25 ezer főt feltételez a vonzáskörzetben, melynek kommunális és szociális ellátását is biztosítani kellett. Az ellátó hálózat alapjai már készen voltak, hiszen 1953-ban egységes körzeti orvosi ellátást hoznak létre és még ebben az esztendőben megnyitja kapuit a Járási Könyvtár, majd egy év elteltével a volt Iparos Székházban átadják a Járási Művelődési Otthont. Az 1960-as években további jelentős javulás tapasztalható az ellátó szektor szinte minden területén: 1960 szeptemberében Erdészeti Szakmunkásképző Iskola indult Középrigócon, majd a következő esztendőben megkezdődik a gimnáziumi oktatás, szintén ennek az esztendőnek az elején átadják a Mentőállomást, 1963-ban Víz és Csatornamű Társulat alakult és 1965. január. 4-én átadták a vezetékes ivóvízhálózat első szakaszát, 1966 áprilisának végén megnyitották a Rendelőintézet, 1968-ban a község első, modern ABC áruházát, megkezdődik a zeneiskolai oktatás, 1969-ben pedig elkezdték a szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítése. A Drávával és a folyami kikötővel kapcsolatos tervekből ugyan semmi nem vált valóra, de 1969. május 1. legalább az újjáépített közúti Dráva-hidat sikerült átadni. A fejlesztések ellenére az adott időszakban csak 467 lakás volt rácsatlakozva a mindössze 13,3 km hosszúságú vezetékes ivóvízhálózatba, míg a csatornahálózatba egyetlen egy lakás sem volt bekötve. A hálózat a Béke u. Bajcsy-Zs. u. és a Munkácsi u. által határolt területen például nem is volt kiépítve, bár ennek a területnek a beépítése ekkor kezdődött. A lakó-utak csak 27%-a volt pormentes, míg a belterületi úthálózat mindössze 47,6%-os kiépítettséggel rendelkezett. Ezeknek az arányoknak a javítása volt a legfontosabb célja a IV. ötéves tervnek. A vezetékes gázellátást a Babócsa környéki gázmezőkről lehetett biztosítani miután 1974-re elkészült a Babócsa-Barcs közötti vezeték és a fogadóállomás. A település belterületén 1975-ben folytatták a vezetéképítést, elsőként az ipari üzemeket és a közintézmé26
