Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve A kezdetek Az emberek által lakott helyek története általában a távoli messzeségben kezdődik. Barcs és környéke közel hat és félezer éve lakott. A Starcevo-kultúra, a réz-, a bronz- és a vaskor embereitől kezdve, pannon és kelta törzsek, majd rómaiak, szlávok és avarok éltek ezen a tájon. Honfoglaló őseink közül Bulcsú törzse telepedett le a környéken. A 13. századi oklevelekben a környékbeli települések közül már megtalálható Tarnóca (Tornoucha), Komlósd (Comlousd), Szentes (Scederweg) és Babócsa (Boboucha) neve. Barcs valamivel később, egy 1389-ben kiadott oklevélbenjelenik meg, mint Mária királynő segesdi uradalmához tartozó birtok.

1 Ez a település azonban földrajzilag nem azonos a mai várossal. Jelenlegi helyére legkorábban csak a 17. század vége felé települhetett át a falu. Az árutermelés, majd a kereskedelem fejlődésével a Dráva is egyre fontosabb szerepet töltött be az emberek életében. A középkor folyamán, a folyó menti tranzitút kiépülésével - a só- és marhakereskedelem egyik fő vonala - és az átkelőhelynek, illetve a hajóforgalomnak köszönhetően megnőtt a település kereskedelmi, hadászati jelentősége. Ezt jelzi, hogy a 15. század utolsó harmadában keletkezett iratokban „castrum Barcs"-ként említik a települést.

2 A castrum szó arra utal, hogy a településen vagy annak közvetlen közelében valamiféle katonai tábor, kastély, vár létezett. Ez nem meglepő, ugyanis a fontosabb utak mentén általában 8-10 km-es távolságban állt egy kisebb-nagyobb erősség. A mohácsi csatavesztést követően az Eszék felől induló török portyázások és hadjáratok egyre sűrűbben érintették Barcsot. Az oszmán előrenyomulását Külső-Somogy területén a teljesen szétzilált végek az 1550-es évek végén már nem tudták megállítani. Ez indokolta, hogy az első török betörések alatt elpusztult barcsi erősséget 1560 táján újjáépítették. A valószínűleg kis létszámú őrség a szigetvári kapitány alá tartozott.

3 A régi-új vár katonái nem sokáig ülhettek tétlenül. 1566-ban a 72 éves I. („Törvényhozó" v. „Kanuni") Szulejmán szultán, „Allah földi helytartója" immár hetedszer vezette hadait Magyarország ellen. Az Eszéknél hidat verő török fősereg Szigetvárt vette ostrom alá. A saját kérésére várkapitánnyá kinevezett Zrínyi Miklós által védett vár bevétele egyben Belső-Somogy elvesztését is jelentette. Barcs és környéke ezzel mintegy 120 évre az oszmánok birtokába került. Barcs hadászati jelentősségével a törökök is számoltak. Ezt jelzi, hogy Iszkender szigetvári bég már 1567-ben palánkvárat építtetett a Dráva partján.

4 A település jelentősségét az adta, hogy a Dráva nagyjából csak 1 Rózsás 3. 2 Rózsás 5. 3 Rózsás 5. 4 Rózsás 6. 14