Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján 100-1000 kh közötti birtokból haszonbérletbe adva Somogy Barcsi járás 30,2 % 69,37 % пиши Haszonbéres Az összesített megyei tendenciával ellentétben 1 , melynek értelmében a rét-szántó-legelő területek 370876 kh-jából 193783 kh, azaz 52,2 % a 100 kh feletti bérlők kezén volt járásunkban némileg kedvezőbb kép figyelhető meg. Mivel 1000 kh felett itt ez csak 37,76 % volt. Igaz ugyan, hogy a középbirtokokon ez 74,53 %-ot ért el, de ezek alacsony hányaduk miatt is csak 42,59 %-ra tudják módosítani a bérle­tek részesedését a megyei 52,2 %-kal szemben. A Barcsi járás nagybirtokainak na­gyobb hányadán tehát a somogyi összképpel ellentétben saját tulajdonost találunk mint gazdálkodót! Közismert tény, hogy megyénkben az uradalmi birtokoknak még egy elenyésző része sem ment át paraszti tulajdonba a jobbágyfelszabadítástól eltelt majd fél évszá­zad alatt. Ez a földmonopólium így törvényszerűen vezetett a földárak és a bérleti díjak emelkedéséhez, mely utóbbi révén arisztokrata tulajdonosaik hatalmas tőkét vontak ki a mezőgazdaságból. A haszonbérlőknek a bérleti díjon felül természetesen saját profitjukat is meg kellett termelni, ez pedig az általános vélekedés szerint egyenesen vezetett a fokozottabb munkakövetelmények, magasabb normák és csökkentett bé­rekjárandóságok irányába. A megyei szinten tapasztalható elmaradott, egyoldalú gazdálkodási viszonyok miatt főként az általános tőkeszegénységből fakadó elterjedt nagybérletes rendszert teszik felelőssé, amely inkább a gabona illetve szemtermelésre volt berendezkedve. Az állattenyésztés modern, belterjes formájához hosszabb távú befektetésekre, istál­lók, pajták, silók építésére lett volna szükség. Ezek hiányában viszont az őszi betaka­rítás után egész vidékeken nem akadt munka a következő tavaszig a nagyszámú föld­telen vagy töredéktelkes részére. Ami az eltartott cselédek számát illeti, ott kétségkí­vül megállapítható, hogy a bérleteken érvényesülő keményebb munkatempó követ­keztében az állandóbb munkákat igénylő területekből - szántóföld, kert, rét, szőlő ­valóban jelentősen nagyobb terület esik egy cselédre. Ez bizonyára nem volt vélet­1 Kanyar 1974. 216. 90

Next

/
Thumbnails
Contents