Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján len. A bérletdíjjal megtoldott készpénz kiadásaikat a haszonbérlők kevesebb és nyomottabb szintű munkabérekkel igyekeztek lefaragni. „...A nagyszámú munkásnépre igyekeztek olyan szerződést ráerőszakolni, amely ugyanolyan feltételek mellett több munka elvégzését írta elő. A túlmunka meglétének igazolására szolgáló számítások alapján tehát az 1000 kh feletti bérleteken 33,44 hold szántó - rét - kert -szőlő területjutott egy cselédre, míg ez a nem haszonbéres nagybirtokokon átlagosan 26,03 kh volt a járásban. Nyilvánvalóan mindezek nem azt jelentik, hogy egy-egy nagybirtokon csupán ennyi ember lelt munkát. Időszakos munkavégzésre és alkalmi munkaerőre mindig szükség volt. Messzebbről érkező vagy helyi zsellérekből és törpebirtokosokból verbuválódott aratóbandák, summások mindig kellettek, de ezek alkalmazása igen erősen eltérhetett az egyes uradalmak között a gazdálkodás menetében. Az 1895-ös felvétel cselédmunkaerőt jelző rovatát így nem lehet abszolutizálni, de a fentebb vázolt tendenciát mindenképpen szemléletesen jelzi, akárcsak azt, hogy mennyi, a környék lakossága számára szegényes, de legalább biztos és állandó (legalábbis 1 évre szóló) egzisztenciát tudott biztosítani. Például a fakereskedö ÍCremzír Miksa somogytamócai, kizárólag szántóból álló 507 holdas bérletén (tulajdonosa Széchenyi Ferenc gróf) csak egyetlen cselédet alkalmazott állandóan. Gyökeres földreform esetén, ekkora területen akár félszáz új kisbirtokot is kiparcellázhattak volna, de egy ily radikális megoldás továbbra is elérhetetlen agrárutópia maradt. Egy cselédre jutó szántó - rét - kert - szőlő terület (kh) a Barcsi járás közép- és nagybirtokain az 1895-ös adatok alapián (kh) 403020101000 kh 100 kh felett 100-1000 kh 100-1000 kh feletti bérlet sajátkezelésű bérlet sajátkezelésű 1 Marék 1965. 28. 91