Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve mus fejlesztési tervébe szervesen illeszkedett a Május 1. parkerdő és az Ősborókás területét kialakítandó kiránduló centrum, illetve a strand téliesítése. A vendéglátás és a kereskedelem elmaradottsága mellett komoly problémát jelentett, hogy a vonzáskörzet bizonyos területeinek közlekedési összeköttetése kifejezetten rossz volt központtal. Ez egyben erősen kihatotta a barcsi munkaerőhelyzetre és természetesen visszahatott a kereskedelemre is. Nem véletlen, hogy a legfontosabb feladatnak a Barcs-Középrigóc-Szulok összekötő út és a városi autóbusz-pályaudvar megépítését tartották a képviselők.

1 Tovább rontotta a helyzetet, hogy 1980 januárjában Homokszentgyörgy felé megszűnt a vasúti közlekedés. A legrosszabb helyzet a hírközlés, a postai szolgáltatások területén volt. Ma már nehéz elképzelni, de a városban például egyetlen egy nyilvános telefon sem volt. Igaz, a hivatalok és a magánlakások esetében sem beszélhetünk vonalbőségről ebben az időszakban. A postai, hirközlési szolgáltatások tekintetében Barcs és a városkörnyék lemaradása minimum 10 év volt. Számottevő fejlesztésre nem volt lehetőség, egyelőre Középrigóc, Viktorpuszta, Zátonytelep, Alsógyörgyös, Aranyospuszta, Drávaerdő és Drávaszentes területén a mozgóposta bevezetésével próbáltak javítani a helyzeten. Viszonylag kedvezően haladtak a fejlesztési programok a lakásépítés terén, bár a lakáshelyzet közel sem volt megoldott. Dr. Németh Jenő tanácselnök személyes kapcsolatainak köszönhetően azonban nagyon látványos tervek láttak napvilágot. A városközpont 1974-es részletes rendezési tervében még tízemeletes tömbházak szerepeltek - elrendezésük, enyhe túlzással Fourier falanszterére emlékeztet - a tervezők azonban végre rájöttek arra, hogy ilyen magasságú és jellegű épületek egyszerűen nem illenek bele egy tipikus kisvárosi arculatba. Hozzá kell tenni, hogy nagyon sok településen azért található a környezetéhez szervesen nem illeszkedő épület, mert a korábbi terveket részben már megvalósították. A PTV vezetői szerint az új épületek plasztikusabbak lesznek - a tervezők minden igyekezete ellenére az új tervek sem tudták megőrizni Barcs korábbi arcát - és jobban illeszkednek a környezetbe. Ezeket az elképzeléseket az 198l-es általános rendezési tervben kellett beilleszteni. Az építőiparnak nagy kihívást jelentett a helyi intézmények korszerűsítése, bővítése is. A legfontosabb feladatok közé sorolták az oktatási és közművelődési feltételekjavítását, így az I. számú általános iskola tornatermének, egy tanuszodának és az iskolai sportpályák megépítését. A közművelődési intézmények, mint a könyvtár, a művelődési ház és az 1979-ben megnyitott Dráva Múzeum helyzete ellentmondásos volt. A múzeum harmadik szintjének a befejezéséhez például meg voltak az anyagi eszközök, de a gáz bevezetését valahogy kifelejtették a tervezők. A művelődési központ színpad-korszerűsítését és a zeneiskola bővítését viszont a VI. ötéves tervidő1 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1979. ápr. 26. Barcs Város Önkormányzatának irattára 31