Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve szakra kellett átütemezni. A legmostohább helyzetben a könyvtár volt. Az 1953. nov. 1-én alapított intézmény a megyében a legkisebb volt, de olvasottsága meghaladta az országos átlagot. Béke lakótelepi épületében viszont csak 15.000 könyv fért el, nem volt gyerekkönyvtár, zenei részleg és videó gyűjtemény. A Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője szerint a könyvtár helyzete egyszerűen minősíthetetlen.

1 Mint látjuk a közművelődési intézmények ebben az időszakban sem voltak rózsás helyzetben. A közművelődés legfontosabb feladata Barcs kulturális profiljának kialakítása volt. A számtalan elképzelés közül a zene vált meghatározóvá. A Drávamenti Nyár programsorozat helyett sokan a Zenei Heteket preferálták, illetve ezt akarták színvonalasabbá tenni a Drávamenti Nyárra fordítható összegből, színvonalát emelte az augusztus 20-ai nemzetiségi folklór is.

2 Ezek a rendezvények azonban megfelelő teret kívántak, amely viszont még nem volt kialakítva. Ennek megoldására született meg a FIP park megépítésének terve. A Forradalmi Ifjúsági Park története kalandosan alakult, kiépítésének kezdete - a kivitelezési munkákat már 1979-ben elkezdték, a tervek azonban csak 1980-ban érkeztek meg szinte előre vetítette a későbbi gondokat. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy csak társadalmi munkával nem lehet megépíteni. A problémák abból adódtak, hogy a szervezés és a munkák irányítása enyhén szólva kaotikus volt. A lehetőségeket ezért nem tudják teljes mértékben kihasználni. Azok a 80-as évek A város kiépítése közel sem volt egyszerű feladat. Az 1980. év költségvetésének tárgyalásán világosan kiderült, hogy az önkormányzatnak pénzügyi nehézségei vannak, melyek jelentősen fékezik a fejlesztéseket sőt, jó néhány elképzelést el is kellett vetni.

3 Barcs a várossá szervezés idején is rosszabb helyzetben volt, mint a korábban várossá nyilvánított települések és a gazdasági, pénzügyi helyzet még ehhez képest is jelentősen romlott.

4 1979-ben a megye városai közül Barcs költségvetése volt a legkisebb, csupán 58%-a Nagyatád, és nem egészen 27%-a Kaposvár budget-jének. Az egyik megoldás a város saját bevételeinek növelése volt. Ennek egyik forrása a Költségvetési Üzem profiljának kiterjesztése - az üzem betonüzemének bővítését 198l-re tervezték, a kommunális részleget is fejleszteni kellett, lehetőleg egy új telephelyen - és a lakossági igények egyre szélesebb skálájának kielégítése lehetett 1 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1982. márc. 25. Barcs Város Önkormányzatának irattára 2 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1979. nov. 22. Barcs Város Önkormányzatának irattára 3 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1979. dec. 13. Barcs Város Önkormányzatának irattára 4 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1979. dec. 22. Barcs Város Önkormányzatának irattára 32