Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve nevezhető Barcstelep. A mai vasútállomástól a sportcsarnokig terjedő új településrész az 1890-es évekig élesen elkülönült Barcs többi részétől. A két terület összeépülésével Barcstelep lett az 1911-óta nagyközségi címmel büszkélkedő Barcs társadalmi életének központja. Itt álltak a Kanitz Károly által építtetett „Hatházak", a „Garni" szálloda, és 1909-ben itt nyitotta meg kapuit a vármegye első kőszínháza. A település növekedést jól jelzi a lakosság számának változása. Év Lakos Év Lakos 1720 220 1880 3080 1784 356 1890 4427 1830 988 1900 5396 1850 1200 1910 6415 1860 1568 1920 6159 1869 2111 1930 7585 Az 1930-as adatban már szerepel az 1180 lakosú Drávapálfalva, melyet ekkor csatoltak Barcshoz.

1 Immár Barcsra is beköszöntött a polgárosodás. 1871-ben kaszinó alakul, gomba módra szaporodnak a különböző egyletek, társaságok, olvasókörök, egyesületek. Egymást érik a boltok, üzletek. A régi barcsi újságok oldalai hemzsegnek hirdetéseiktől. Gazdasági súlya és a látványos fejlődés ellenére Barcs infrastruktúrája meglepően elmaradott volt. 1928-ig nem volt járásbíróság Barcson, a peres ügyekkel Nagyatádra kellett utazni az embereknek. A kommunális hálózat is fejletlen - pontosabban egyoldalú - volt. Ezt jól jelzi, hogy már 1881 -ben megalakították az önkéntes tűzoltóegyletet és az 1884-ben alapított Barcsi Sertéshizlalda RT. telepéről 1909-ben elektromos árammal látták el a település egy részét. Ugyanakkor az utak döntő része kövezetlen volt és az ivóvíz ellátás sem volt megoldva. „.. Marcs lett belőle! " Barcs fénykora a századfordulót megelőző évek voltak. Az 1906-tól kezdődő, az I. világháború előtti utolsó nagy gazdasági prosperitás egy rövid időszakra még fellendítette a gazdaságot, de az 1910-es évek elején kibontakozó válság Barcson is éreztette hatását. Számos üzem beszüntette, a megmaradók pedig csökkentették ter1 Erdősi i.m. 19