Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve nai Gőzhajózási Társaság valamint a Magyar Gőzhajózási Társaság néhány hajója járta a Drávát.

1 A gazdasági és természeti nehézségek ellenére bizonyos területeken fejlődött a drávai hajózás. Barcs helyzete kedvező volt, hiszen Eszék mellett csak itt volt a Dráva mentén kereskedelmi kikötő. Az Ausztriába és az Adriára tartó árakat Barcson osztották szét, illetve rakták vasútra. Ennek köszönhetően a község az ország egyik legnagyobb terményraktározójává és kereskedelmi központjává vált. A forgalom növekedése arra ösztönözte a Széchenyieket, hogy új raktárakat építsenek. 1882-ben megkezdődött a rakparton 2 km hosszúságban elhúzódó Közraktár építése. A 300.000 q - 3000 vagon - áru tárolására alkalmas raktárokat a magyarok mellett belga és francia érdekeltségű cégek bérelték. Erre a beruházásra elengedhetetlen szükség volt, hiszen Budapest után Barcson tárolták az ország legnagyobb gabonakészletét.

2 Az egyre nagyobb forgalom kiszolgálását jelentősen könnyítette az 1908-ban átadott új kikötőt, melynek 3,9 ha területe a téli kikötést is lehetővé tette. 1929 elején a bankok ellenőrzése alatt álló Közraktár mellett megalakult a Dél-Magyarországi Gazdatárház Szövetkezet. A fejlesztésnek köszönhetően Barcs kikötője bonyolította le a drávai teherforgalom 60-70%-át.

3 Ezt a forgalmat annak köszönhette - mint korábban már említettük -, hogy nyugat felé eddig volt igazán hajózható a folyó. A Felső-Dráváról érkező tutajok és kishajók végállomása is Barcs volt - mivel nem tudtak visszahajózni - a hajókat itt eladták és a legénység a szárazföldön tért haza. A kikötő forgalma a millenniumi évben volt a legnagyobb. Méretére jellemző, hogy munkaerőhiány lépett fel és a kirakodásra váró hajók a 2,2 km-es rakpart teljes hosszát elfoglalták.

4 A hajózás adta gazdasági lehetőségeket igazán csak a vasúttal közösen lehetett kiaknázni. A Pécs-Barcs, és a Barcs-Murakeresztúr vasútvonal 1868-as kiépítésének, az 1883-ban átadott közúti, illetve a két évvel később megnyitott vasúti hídnak volt köszönhető, hogy Barcs a Dél-Dunántúl legnagyobb folyami átrakóhelyévé fejlődött. 1885-ben átadták a Verőcén keresztül Pakrácig vezető vasútvonalat, amit észak felé 1890-ben meghosszabbítottak Somogyszobig - a Bátaszék-Dombóvár-Gyékényes ún. Duna-Dráva vasútig - és 1905-ben elkészült a kaposvári, majd 1910-ben a sellyei vonal is. Hat vasútvonalának köszönhetően egyre több vállalkozó települt az 1896 óta járási székhellyé nyilvánított Barcsra.

5 Sorra alapították a különböző pénz- és hitelintézményeket és kirendeltségeket. 1881-ben megalakult a Barcs Drávavidéki Takarékpénztár RT. 1900-ban a Barcs-Drávavidéki Takarékpénztárral 1 Erdősi i.m. и.о. 2 Erdősi i.m. и.о. 3 Erdősi i.m. u.o 4 Erdősi i.m. u.o 5 Az 1870-es évek elején törvénycikk rendelkezett a mezővárosok jogállásáról. Néhány nagyobb mezővárosból város lett, a kisebbek községi és kisközségi címet kaptak. Barcs 1871-ben vesztette el mezővárosi címét. 17