Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján cselédek között ne lett volna református vallású. Az 1910-es népszámlálás - pusztákat, majorokat stb. - felmérő adatai alapján a Barcsi járás külterületi - nagyrészt cseléd - lakosságából (5128 fő) 757-en voltak reformátusok, tehát az ottani népesség 14,76 %-a. Arányuk azonban kétségkívül alacsonyabb volt az összlakosság körében elfoglalt számunknál. A nagybirtokon történő munkavállalástól való idegenkedés tehát azokra a református gazdákra volt igaz, akik még rendelkeztek a függetlenséget úgy ahogy biztosító kisbirtokkal.) A katolikus lakosság viszont szívesen vállalt munkát a szomszédos nagybirtokon. Hogy a család helyzetén lendítsenek, gyakran már igen fiatalon - 8-10 évesen is - szolgálni adták gyermekeiket. Két fél konvenció megkeresésével azok akár egy felnőtt ember munkabérét is hazavihették. A földéhség mellett a születési arányok csökkenése felé hatott a túlzott anyagiasság, a kényelemszeretet, a fiatalasszonyok hiúsága és szüléstől való félelme is. Az egykéző falvakban egyfajta torz szellemiség lett úrrá; a több gyermek vállalása kirekesztéshez, gúnyolódáshoz vezetett. Gróf Széchenyi Aladár a Barcsi járással kapcsolatban az 1908. évi májusi megyei közgyűlés alispáni jelentéséből idézve említi: „... arról szereztem tudomást, hogy rövid házasság alatt egy ismételten szülő anyát Darány községben a lakosság gúnyolódásának és megrovásának teszi tárgyává, okolván különösen a község bábáját, aki az előző szülés után nem gondoskodott róla, hogy az újabb születés lehetetlenné tétessék. " Az „angyalcsináló" bábaasszonyok törvényellenes praktikáiban kicsúcsosodó jelenség sokakat késztetett felszólalásra. Arany Bálint rinyaújlaki református tanító is érzékelte a probléma nagyságát, ezért 1897-ben aggódó hangú előadást tartott a Csokonyavidéki Népnevelési Egylet szervezésében „Pusztulunk, veszünk" címmel. A gyűlésen jelenlevők elhatározták, hogy ennek írásos változatát 1000 példányban kinyomtatják, s a Csánki Dezső féle megyei monográfia szerint ez 3000 példányban meg is történt, majd az egyes köteteket szétosztották az érintett községek között.

2 Széchenyi Imre korai halála miatt már csak posztumusz kiadásban, 1906-ban jelenhetett meg e kérdéskörről református lelkészek segítségével készített munkája „Egyke" címmel, gróf Széchenyi Viktor lábodi birtokos közreműködésével. Persze a bánkódáson, morális felháborodáson és a népességfogyás káros voltának ecsetelésén kívül kézzelfogható intézkedésekre lett volna szükség. Az agrárviszonyokba való gyökeres beavatkozás nélkül hathatós megoldás nem születhet, ismerte fel Széchenyi Imre az 1883-ban írt „Homestead és birtokminimum" című munkájában. A földbirtok szabad oszthatósága, az utódok kötelező örökösödése miatt a vagyon hamar akár egy generációnyi idő alatt - szétaprózódott. „A nő testvérek kifizetésével az első adósság felvételére adott alkalmat. Ahol az állatállomány értékesítése a nőtestvér ki1 Idézet az 1908. májusi alispáni jelentésből. Közli: Széchenyi Aladár 1901.21. 2 Bősze 1988 108