Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján fizetését máris lehetővé tette, ott is ugyanaz volt a következmény, t.i. a kisbirtokos forgótőkéjét pusztította el... Forgótőke híján persze nem emelkedhetett a gazdálkodás belterjessége sem s így szigorúan érvényesült az a szabály, hogy az osztozkodott gyermekeknek számával osztott mértékben kevesebb jövedelemből is kellett megélni... A forgótőke hiánya minden gazdasági fejlődésnek útját vágta, és rikítóan szeme elé tárta a kisbirtokosnak a sokgyermekü család hátrányait... " Számolva a reális, országos politikai viszonyokkal - elvetve egy általános földosztás lehetőségét - csak a gazdaságok intenzív fejlesztése, komoly beruházások kieszközlése biztosított volna kiutat. De a hitelrendszer mezőgazdasági termelők számára való hozzáférhetőségével is komoly problémák voltak, s gondolom szükségtelen hosszasan hangsúlyozni, hogy mindez milyen súlyos gondokat okozott az agrártársadalom tagjainak. Az általánosnak mondható pénzszűke miatt ördögi körbe került a földműveléssel foglalkozók rétege. A jobbágyfelszabadítást követő fél évszázad hitelviszonyaiban uralkodó komor állapotokat Neubauer Ferenc sommás megállapítása szerint alapvető hiányosságok és nehéz hozzáférhetőség jellemezték. A kisbirtokosok „...ki voltak téve a szabad uzsorának, a szervezetlen és a drága vidéki hitelgazdaságnak, közterheik óriási mértékben elszaporodtak, elemi csapások teljes vadságukbanpusztítottak rajtuk végig, mindig számos derék és törekvő kisgazdát indítva bele az adósságok tengerébe, ahonnan menekülés nem volt többé. " Hirsch Alfréd is hasonlóan borús színekkel vázolta fel a somogyi pénzviszonyokat: „Általánosan hangoztatott, s különösen a kisebb kölcsönöket igénybevevő kisbirtokos osztályoktól hallott panasz, hogy a takarékpénztárak által adott kölcsönök kamatlába túl magas. "

3 Sokszor viszont még az ilyen kedvezőtlen feltételekkel nyújtott hitel is hozzáférhetetlen volt számukra. A folytonos tőkehiánnyal viaskodó kisgazdák birtokaik fejlesztéséhez - amely elengedhetetlen feltétele lett volna az intenzitás fokozásának - vagy kiterjesztéséhez a szükséges pénzösszeget gyakran csak uzsorástól tudták megszerezni. Ez a lépés, ismerve a mezőgazdaság jövedelmezőségének csekély voltát, tulajdonképpen egyet jelentett a biztos gazdasági öngyilkossággal. A jelenség számos esetben vezetett az állatállomány, a kisebb-nagyobb parcellák vagy teljes csőd esetén az egész kisgazdaság dobraveréséhez. Széchenyi Imre szerint 1880 és 1889 között 3069 birtokvégrehajtási eset történt a megyében, összesen 1,496 millió forint - tehát alkalmanként átlagosan 487,45 forint értékben, ami azt mutatja, hogy főként a szegényebb paraszti réteg vérzett el az áldatlan gazdasági körülmények közepette és vált gyakran földönfutó nincstelenné. Mindez ráadásul egy1 Neubauer 944. 2 Uo. 945. 3 Hirsch 1903. 95. 109