Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján A horvát községekben 2-3 koronáért vették a szavazatokat és természetesen mindenhol folyt az ilyen alkalmakkor elengedhetetlen, demagógiával fűszerezett etetés-itatás.) Szabó István nem tagadta meg önmagát, s a sokszor gúny tárgyává tett csizmás, fekete paraszti öltönyös képviselő nem csatlakozott egyik politikai párthoz sem. Azon ritka kivételek közé tartozott, akik az emberek szerint Kossuth Lajosért és nem pedig Kossuthból kívántak megélni. Miután a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének alapszabályát nem fogadták el és Kacskovics alispán 1908. decemberében határozott hangú értesítőben utasította a járások szolgabíráit, hogy Szabó István egyesületének semmilyen mozgalmát ne engedélyezzék, ő ennek ellenére tovább folytatta a szervezést. 1909. novemberében Hercegh Sándor és Szabó István vezetésével Szentgálon megalakult a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt, amelynek nagyatádi választókerületben szervezetét 1909. december 5-én az erdőcsokonyai gyűlésen hozták létre. A párt kerületi elnöke Máthé Lajos visontai református pap lett, míg a nyolc alelnök közül hármat a Barcsi járás községeiből választottak meg: Arany Bálint református tanítót Rinyaújlakról, Peti Sándort Komlósdról és Lovrencsics Józsefet Barcsról. Eddigre egyénként már a járási székhely is teljesen a befolyásuk alatt állt. Szabó Istvánt a Somogy vármegye 1909. november 3-i száma szerint lelkes ünneplés és egyöntetű támogatás fogadta az ellentábor egykori fő bástyájának számító Barcson képviselői beszámolója idején. Ezek után már szó sem lehetett a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének további ellehetetlenítéséről! 1909 végén legálissá vált a szervezet és ezt megkoronázandó, Szabó István 1910. január 20-án Kaposváron, a Korona szálló dísztermében nagygyűlést tarthatott. És a siker nem is maradt el! Az 1910-es május-júniusi választások alkalmával elsöprő arányú győzelmet aratott a nagyatádi választókörzetben. Az itteni községekben a pártvezér tiszteletet parancsoló tekintélyének köszönhetően szokatlanul szabad szellemben folyhatott le a voksolás. A főispán kénytelen volt megtagadni a munkapárti Sélley Sándor kérését, hogy katonasággal pakolják meg a falvakat. A Kisgazdapárt jelöltjei a szomszédos választókerületekben is diadalmaskodni tudtak. Hercegh Sándor a szigetvári, míg Nóvák János sandi bíró a csurgói körzetben győztek, így pártjuk végül is három képviselőt küldhetett a parlamentbe.

1 1910-es programjuk reményteljes perspektívát nyithatott volna mind a birtokos paraszt, mind pedig a töredéktelkes vagy nincstelen mezőgazdasági munkásság számára. Sajnos nem rajtuk múlott! Ez azonban már nem a járás, hanem Magyarország történelmének lapjaira tartozik. Â földbirtok megoszlás visszásságainak és a társadalmi szerkezet torzulásainak rövid bemutatása után térjünk rá a kortársak számára is legszembetűnőbb társadalmi 1 Király 1966, valamint Nagyatádi Szabó István Emlékkönyv 1933 99