Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003
Mészáros Ádám-Rózsás Márton: „Rablókkali találkozás.” Juhász Mihály németi plébános feljegyzései Gelencsér Józsiról a nevezetes somogyi rablóról
Mészáros Ádám - Rózsás Márton: „Rablókkal! találkozás. 1 ' ^ÊÊÊÈÉÈÉ^ Juhász Mihály németi plébános feljegyzései Gelencsér Józsiról, fjfYlF} a nevezetes somogyi rablóról EBIBB Hasonlóan cselekedtek a' rablók egy Görösgali /:Somogy Megyei:/ polgár emberrel, ezt is azon feltevésből, hogy az őket elakarja árulni, saját házában agyon lőtték. Mind ezen, és más, általam most fel nem sorolható események, bennem legalább, azon eszmét érlelnék meg, hogy ezen gonosztevők elől nincs menekvés, és hogy azt, akire ezen rablók rátörnek, vagy csak rátörni magukban elhatározzák, semmi nemű hatalom és semmi nemű Hatóság sem képes ezen veszélytől megóvni, és megmenteni. Minél fogva, az elválló pillanatban, midőn engem is ezen veszély megközelített, teljesen megfeledkeztem arról, hogy az említett Hatóságok közbenjárását hívjam fel segítségemül, hanem inkább ön magamból iparkodtam kimeríteni azon módokat és eszközöket, mellyekkel a' bajt magamról elhárítandó voltam. Az eddig felsoroltakat, ámbár semmi nemű közvetlen viszonyban nincsenek, s nem voltak az én alább megírandó esetemmel, még is szükségesnek tartottam felhozni, hogy ez által saját kalandomat nagyobb világosságba helyezzem. Még egyszer Patkó magaviseletéről. Ugyan ezen idő tájban Sumonyban, Baranya megyében az uradalmi Ispány nagyobb szerű vadászatot akarván adni, a' többi meghitt vendégei között volt Két Úr, a' kik éppen azon községben laktak, amelyben én is hivataloskodtam. Bálovits Ignácz eszterághi Ispány - és Zombory Pál szalántai Jegyző. Ezen urak vadászat után este az ispányi lakban lefekvés előtt még egy kis ferbli pártit rendeztek, és midőn szép csendesen - amúgy kicsinyben, mint mondani szokták, jádszanak, egyszerre csak közibük esik, mint a farkas a' mesében, Patkó - tetőtől talpig felfegyverkezve. Hogy a' hattalmas Nimródoknak a vadászat, és éveik által felhevült vérük azonpercben jéghideggé vált, azt ők maguk is bevallották, de fegyver után nyúlni, pedig ott volt mind a' falhoz támogatva, egyiknek sem jutott eszébe. Patkó azonban a legilledelmesebben viselte magát, az első szó, amellyet kiejtett volt, a' házi gazda után tudakozódni, 's midőn az Ispány előállott, kérem, úgymond szíveskedjék kocsiját és lovait, kocsisával együtt egy kis időre rendelkezésünk alá bocsátani, s legyen megnyugodva, mert nem sokára mind sértetlenül fog visszaérkezni. Ezután különféle dolgokrul beszélgettek - a többi közt Patkó neheztelésképen felemlíté, hogy őtet olly tüzesen üldözik, hiszen úgymond, ezzel azért czélt nem fognak érni, mert ha engem el is tesznek a' láb alul, csak hamar fog találkozni más, a' ki helyemet elfoglalandja, mert, úgymond terem az ember mindenre, mint a' fűszál. És erre teljes illedelemmel bucsut vett mindnyájától, és ó csoda, a pénzt mellyet a' jádszók ijedtükben az asztalon szétszórva hagytak, még csak figyelmére sem méltatta. Ebből látszott, hogy neki is voltak bizonyos emberei, kiket áldozatául kiszemelt, a többit békében hagyta. 73
