Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

Rózsás Márton: Újabb adatok a barcsi vegyes céhről

Rézsás Márton: Újabb adatok a barcsi vegyes céhről Az utóbbi az összeírás adatai szerint ugyancsak a megyei céhszabályzat szerint működött, de valószműleg csak alkalmi, rövid életű, késői szerveződésről lehetett szó. Erre utal a megjegyzés rovat „inkább földművelésből élnek" beírása. A mesteremberek nagy része csak az őszi-téli hónapokban dolgozott szakmájában, az év többi részében inkább a biztosabb megélhetést nyújtó paraszti munkákkal foglalkozott. A privilégium és az articulusok kiadásának időpontjára nincsen utalás, de ezek már mindenképpen a céhszervezetek válságának idejére, az 1860-as évekre tehetők. A két eltérő pecsétlenyomat kapcsán felvetődik a kérdés: vajon ugyanazon céh két eltérő pecsétnyomójától származnak-e a lenyomatok, vagy két különböző szervezet egy-egy pecsétjéről van-e szó? Véleményem szerint az első feltételezés a valószínűbb. 1836-ban, a privilégium kiadása idején a település (mezőváros) uralkodó nyelve a német és a horvát, így szinte természetesnek mondható a pecsét német nyelvű felirata.

14 A koronás magyar „kiscímer" alkalmazását a pecsétmezőben - a céhektől megszokott szakmai attribútumok helyett - a reformkor után már gyakran tapasztalhatjuk.

15 A barcsi vegyes céh nyilván szakmai összetételének sokszínűsége miatt választhatta ezt a megoldást. Ugyancsak erre a korra, a 19. század első felére utal a címeren látható késő barokk korona ikonográfiája.

16 A második (évszámos) pecsét vésete sokkal tisztább, finomabb, a címerpajzs alakja már a reformkori, ívelt oldalú formát mutatja, a korona ábrázolása is közelít a valósághoz. Hogy meddig használhatták az első pecsétet, nem tudjuk biztosan. Több ok is kiválthatta ennek megváltoztatását, illetve új pecsétnyomó készíttetését. Dyen indokot jelenthettek a szabadságharc helyi eseményei. Történelmi forrásokból, illetve hitelt érdemlő egykori helyi visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az 1848. szeptemberi 1-én a Dráván átkelő Jellasics-seregtest katonái, illetve az azokat követő irreguláris egységek kifosztották a települést. Valószínűsíthető, hogy ezt az akciót a céh is megsínylette. Nem kizárt, hogy az eredeti céhláda valamint a benne őrzött egyéb rekvizítumok - közte a pecsét is - ekkor semmisülhettek meg. érte el a kívánt mértéket. (SML. „Somogy megyében lévő iparosok és kézművesek, kereskedők összeírása. 1869. „) 14 Barcs 1797. május 26-án kapott mezővárosi privilégiumot. Fényes Elek még 1851-ben is magyar német mezővárosként említi. 15 Dráva Múzeum adattára. 405 - 87. Dr. Nagybákay Péter megerősítő szakvéleménye a céhpecsétről. 1985. 16 Zolnay 1986, 212. A barokk - kori koronaábrázolások sajátossága, hogy a korona pántjai alatti sapkát (capucium) hagyma alakúnak, „pufóknak" ábrázolták. Ez az első pecsétlenyomaton jól kivehető. 17 Rózsás 1985 b, 17 - 21. ; „Barcs és Vidéke" 1896. ápr. 19. Az 1896 - ban még élő szemtanúk visszaemlékezései szerint kifosztották a módosabb gazdákat, pénzt, bútort és ruhaneműt raboltak, 36 dmb