Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003
Rózsás Márton: Újabb adatok a barcsi vegyes céhről
Rtasás Márton: Újabb adatok a barcsi vegyes céhről fJíTlh Más verzió szerint a váltás a szabadságharc bukása után, talán éppen 1850-51ben történhetett, amikor a passzív nemzeti ellenállás egyik formájaként jelenhetett meg a magyar felirat és a „modernizált" címer a pecsétnyomón. E két feltételezésen kívül más ok nehezen képzelhető el, hisz egy ritkán használt, gondosan őrzött, szimbolikus értékkel is bíró pecsétnyomó másfél évtized alatt nem használódhatott el annyira, hogy cserélni kelljen. Összefoglalva elmondhatjuk: a két pecsétlenyomat rokonsága mellett szól, hogy a körirat szövege (más nyelven ugyan) de lényegében megegyezik és a vegyes céhre utal, az évszám is erősíti ezt a tényt. 18 A második céhnek (szervezetnek) a pecsétjét, pecsétlenyomatát - ha volt ilyen - eddig nem ismerjük. Magyarországon a céhrendszert az 1859. évi császári pátens nyomán megszületett iparrendtartás erősen meggyengítette, az 1872. évi ..VIEL törvénycikk, az ún. I. Ipartörvény pedig lényegében már a végét jelentette. A hagyományos iparűzés válsága ugyanis az 1860- 1870-es években tetőzött hazánkban, és ebből a teljes iparszabadság bevezetése révén reméltek kiutat találni. A fogyasztás bővüléséhez, szerkezetének és minőségi követelményeinek átalakulásához, az olcsó tömegtermékek versenyéhez iparosaink a céhes keretek között már nem tudtak alkalmazkodni. A céhek ugyanis a kapitalista fejlődés kerékkötőivé váltak, mivel zártságuk révén nem fogadhatták be az új, korszerű gyártási eljárásokat, valamint az egyre kevesebb inas felvétele miatt erősen csökkentették a szakemberek számát. A valóságban azonban a céhes hagyományok, szokások még sokáig tovább éltek, egészen a 20. század első évtizedéig. Az idősebb mesterek még ezek szellemében nevelték tanítványaikat. A céhek szerepét legtöbb helyen az ipartestületek, ipartársulatok vették át. Barcson 1874-ben alakult meg az ipartestület, mely a mesterek új, a céhnél nyitottabb szervezetévé vált. Jelen tanulmányom is bizonyítja, hogy a Barcsi Vegyes Céh megalakulását és működését illetően még nagyon sok a bizonytalanság, a homályos pont. Mivel a szervezet iratanyaga még töredékeiben sem maradt fent, ezért nagy jelentőségűnek tarthatunk minden olyan adatot, mely rávilágít a céh működésének eddig ismeretlen részleteire. Az elkövetkezendő években az elmélyültebb kutatás bizonyára feltárja és összeilleszti a barcsi céh (ek) történetének eddig még hiányzó láncszemeit. gyújtogattak. A céh nyilván tetemesebb pénzösszeget tartalmazó ládája több mint valószínű, hogy nem kerülte el figyelmüket. A ládát Oblián József fö - céhmester feltehetően a házában őrizte. A céh alapításának időpontja egy év „csúszással" szerepel a pecsétlenyomaton. Ez talán azzal magyarázható, hogy a dokumentumok elpusztulása miatt emlékezet után készíttették el az új pecsétnyomót, vagy a privilégium elnyerése és a tényleges működés megkezdése közt egy év eltelt. 37
