Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)

VIII. Az önkényuralom alatt

Vili. Az önkényuralom alatt

127

lapos s a többi űzte. Különös becsülete volt a váci kocsigyártó iparnak.

A különböző ipari foglalkozások nagy száma akkor tűnt ki, ha az egyes céhek saját zászlaik alatt kivonultak a körmenetekre.

Minthogy erdeje csak a püspökségnek volt az erdészet ősfoglalkozását kevés váci ember űzte. Az uradalom a Naszálhoz közelebb eső falvak (Kösd, Szendehely) népét foglalkoztatta.

A bányászat ebben az időben némi lendületet vett. Több új bányát nyitottak és teljes üzemben voltak a püspökség naszáli homokkő, mészkő és márványbányái, valamint a város csörögi bazalt és kavicsbányái.

Polgár és paraszt egyaránt szerény életmódot folytatott, mert kicsinyek voltak az igényei s így azokat könnyen kielégítette. Nagy volt a gyermekáldás, nyolc-tíz gyerek nem ment ritkaságszámban.

A polgárság sujtásos magyar ruha viselésével tüntetett. A hatvanas években divatbajött krinolin békésen megfért a magyar viselettel. A köznép viselete mindig magyaros volt, minden fényűzés nélkül való. A nők keményrevasalt sokráncú suhogós bő szoknyákat, — egyidejűleg többet, — továbbá bársony pruszlikot, selyem kötényt és fekete cipőt viseltek. A menyecskék fejét fehérvagy fekete csipkés tarajosfőkötő vagy tarka virágoskendő díszítette, míg a leányok hajadon fővel jártak, elül simára fésült hajukat hátul varkocsba fonták és a végébe élénk színű pántlikát kötöttek. A férfiak öltözéke egyszerű magyar ruha volt. Az úgynevezett „hetvengombos“ kabát sötétkék posztóból készült. Két sor pitykegomb volt rajta. Az ujjain fekete csukafő-zsinórzat díszlett, álló gallérja knaplival volt kihajtva, alsó sarkain három-három ércgomb ragyogott. A szintén sötétkék színű posztóból készített magyar nadrágot fekete borítás-zsinórból készített szegedi vitézkötés díszítette. Ezt a ruházatot kiegészítette a nagy ezüstgombos fekete mellény végig be-