Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
VIII. Az önkényuralom alatt
128 Az emberi élet Vácon és vidékén gombolható álló gallérral, a kordováncsizma, a magyaros pörgekalap, télen pedig bőrsipka.3) A végzett napi munkát magyar mulatságok: névnapok, disznótorok, búcsúk és szüretek vidám örömei váltogatták. A nép a vasárnapokat és ünnepeket szigorúan megülte. Ünnepi ruhát öltött, elment az Isten házába és minden szolgai munkától tartózkodott. Délután persze a kocsma járta. A Fehér Hajó, Fekete Sas, Arany Hordó (Fassli), Zöld Fa, Tigris, Fehér Ló és Fehér Hattyú voltak a kedveltek. Hírhedtek voltak a Fehér Hajó patkós-báljai, melyeken iparosok és parasztok verekedtek. A polgárság a Lőházban és az Arany Szarvas vendéglőben, a zsentri az Arany Csillagban mulatott. Az öreg Radicsot kezdte már Rácz Pali kiszorítani. A tanulóifjúság kedvelt kiránduló helye a cselőtei erdő volt, ott a csörgedező patak hűs völgyében tartották a víg majálisokat. A püspökkert is nyitva volt minden látogató előtt. Üj alapokra fektették a két évtizede működő kaszinót (1862) és a közgazdasági tevékenység belterjes művelés okából takarékpénztárt alapítottak (1864). A város lakossága az 1857. évi összeírás szerint 12,799 lélekből állott. Ebből vallás szerint 10,861 római 8) Az ez időbeli népviselet fotográfiái rajzát adja a Kubinyi Ferenc és Vahot Imre által szerkesztett Magyarország és Erdély képekben című munka első kötetének 60. és 61. oldalai között látható ily című kőnyomatú kép: „Vácz, és a váczi népviselet 1853-ban. Varsányi photographiai rajza után metsz. Rohn. Nyomt. Frank I. M. Pesten 1854“ A kép alsó balsarkában —- a Pokolcsárda környékén — két álló férfi, egy álló nő és egy ülő férfi alakja látható. A férfiakon hoszszú nadrág, rövid zakó, cipő és karimás puha kalap, az asszonyon galléros egybeszabott ruha és főkötő. A Vácot ez időben ábrázojó metszetek legtöbbjén találunk még népviseletet ábrázoló képeket. így Dr A. Ruthner Das Kaiserthum Oesterreich und Königreich Ungarn című könyvében közölt Waitzen jelzésű kép előterében egy ülő nő és két álló férfi, mögöttük tehenek legelnek és egy kutya szaglász. Tehát pászornépet ábrázol. A férfiakon szűrszerű kabát, széles karimájú lapos kalap, rövid mellény, melyre ráhajlik az ing nyaka. A lábán csizma. Az asszonyon ingváll, hosszú szoknya, kötény és fejkendő. E beszélgető társaságtól távolabb a Dunaparton egy szekér halad, három ló van elébe fogva. A kocsisnak és a kocsit kísérő gatyás embernek fején túri süveg. Panyókás kis ködmönt,, hosszú gatyát és csizmát visel.
