Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
VII. A XIX. század első felében
A XIX. század első Isiében 11* hatotta Paszkévicset: Megérdemelnék, hogy fölgyujtsam a várost! — mormogta és azzal bocsátotta el magától a küldöttséget, hogy nem lövöldözteti össze a várost, de a lakosságot mindenesetre megbünteti. A város fölött kimondott halálos ítéletet a lakosság kifosztására változtatta és katonáinak két óráig tartó szabad zsákmányolást engedett. A rablás időtartama két órában, mások szerint tíz órában volt megállapítva. De ez a határidő csak a rendszeres, az engedélyezett fosztogatásra vonatkozhatott, mert nem két óráig, nem is egy délutánon tartott, hanem mindaddig, amíg az oroszok a városban voltak és a határban táboroztak. Egy bizonyos, hogy a tisztek maguk is megsokalták katonáik kegyetlenkedéseit és kancsukával verték szét a rablókat. Az oroszok Vác előtt szenvedett vesztesége a két napi küzdelemben körülbelül 450 ember volt, a honvédeké az ezret is meghaladta. Az oroszdúlás koldusbotra juttatta a lakosságot. A magánosok hivatalosan bejelentett kára 52,571 forintra rúgott, azonkívül 47,657 forint értékű bankjegyet égettek el a Nagytemplom-téren. Ezt az összeget csak a ládafiókban rejtegetett úgynevezett Kossuth-bankók értéke haladhatta meg. A váci múzeumba 50,000 forintnál nagyobb értékű gyűlt össze ajándékozásból.16) Nagy a száma az életveszedelem közt megőrzött fegyvereknek17) és katonai felszerelési tárgyaknak is. De ezeknél értékesebb látható emléke dicsőséges szabadságharcunknak Götz osztrák vezérlő tábornok és Offenberg orosz kapitány sírja, — mely utóbbi a Muszkakereszt-dűlőnek adott nevet, — valamint a Honvédemlék, melyet elsőnek állítottak fel az országban. ,6) De még mindig maradt belőlük elég. Váci polgárok és a környékbeli falvak tudatlan népe rengeteget hozott be a Váci Takarékpénztárba beváltás okából, mikor Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter lett a koalíció idején. 17) A fegyverelrejtés halálbüntetéssel járt.
