Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)

I. Az őskorban és a történelmi idők mesgyéjén

1. Az őskorban 9 tát, kalapácsot, vésőt és egyéb használati tárgyait. Ezért szokás a történelem előtti időknek ezt a legrégibb perió­dusát két részre: régebbi vagy őskőkorszakra (paleolith) és újabb vagy csiszoltkőkorszakra (neolith) osztani.5) A régebbi kőkorszak emberét a mi vidékünkön még nem találták, de annál több emlékét találjuk az újabb kőkorszakban élt embernek a város belső területén és határában. Nemcsak a mi múzeumunk őriz Vácon és vidékén lelt kőszerszámokat, úgymint szakóca, balta, véső, kalapács, továbbá gabona-őrlőköveket, agyagedényeket s a többi, hanem Budapesten a Nemzeti Múzeum, Bécsben a Földtani Intézet, sőt még Londonban a British-múzeum is. A csiszolt-kőkorszakbeli embernek városunk terüle­tén és környékünkön több lakóhelyét találjuk. így a Buki­­szigeten leiül a Kompkötő-sziget irányában húzódó hal­mok Duna felől eső végén az egyik kiemelkedő domb feltűnően váralakú és láthatóan magán viseli az emberi kéz alkotó nyomait. A szakember gyakorlott szeme első pillanatra felismeri, hogy őskori ember olyan telephelye volt, melyet maga a természet jelölt ki az ember tartóz­kodásának színhelyévé. Kisvác népe valóban várnak, vártetőnek, várhelynek és sáncnak nevezi és jól ismeri, mert gyakran kutat rajta kincsek utón. 1865-ben dr. Stä­che Guidó bányatanácsos, aki a bécsi Földtani Intézet megbízásából geológiai felvételeket tett, fölásta városunk­nak ezt a kultúrrétegét, melyet ifj. Varázséji Gusztáv és Szinte Gábor 1881-ben újból fölásott és Pogányvárnak nevezett el. Világos és jellegzetes példáját látjuk benne, hogy milyen óvatosan járt el az ősember telephelyének megválasztásában és milyen ügyesen tudta felhasználni a természetadta előnyöket, hogy védelme céljaira alkal­massá tegye. A magában álló magaslat mindenfelől meg­közelíthetetlen, csak egyik oldalával csatlakozik a domb­sorhoz. A 120 méter hosszú és 20—40 méter széles fensík 5) A paleolith-periodus Krisztus előtt 30,000-től 10,000-ig, az á' meneti, mezolith 10.000-tól 5,000-ig, a neolith 5,000-tól 3,000-ig tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents