Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XXII. Degré Alajos
XXII. DEGRÉ ALAJOS 255 benne. így fölemlíti Simonyi Ernőt, aki hazatérésekor sokszor fölkereste őt papvölgyi magányában és itteni elvonultságából kizavarva, előmozdította képviselővé választását. Egy ízben Kemény Zsigmond báró közölte vele, hogy május 26-án megfogja látogatni, de nem ment, amiért bocsánatot kér tőle : gyomorbaja volt és Gyulai Pál érkezett vendégül — mentegetőzik, — azért nem mehetett ki Vácra. Ép így járt más alkalommal Reményi Edével. Ez is levélben mentette ki elmaradását: a legjobb akarattal sem cirkalmazhatom ki időmből azt a pár órát, melyeket kedves körötökben szándékoztam tölteni . . . Minekutána a z hegedős nem mehet az poétához — jöjjön az poéta az hegedőshöz és rándulj leVaaezró Pöstreaz én szívemnek legnagyobb gyenyerísígére. Kelt ez a levél Pesten 1864 október 28-án és az Irodalomtörténeti Közlemények XXIV. kötetének 353 lapján van közölve 48-as eseményekkel hapcsolatban Szabó Richárd és Sponner József vác-egyházmegyei papokat említi, majd megemlékezik legifjabb gróf Ráday Gedeon miniszterről és a váci választásokról. Arany János 1863 március 8-án kelt levelében egy novellája tiszteletdíját küldi és levelét így fejezi be: Légy megüdvözölve forró csókommal ott a távolban ! (U. o. 352) Van még Degrének egy anonim megjelent politikai röpirata, mely Pártok és vezérek az országházból címen 1882-ben jelent meg és szerzőjéül XXX egy volt képviselő van megnevezve. Maró gúnnyal jellemzi és ostorozza benne az akkori közállapotainkat, a pártokat és ezek vezetőembereit, főként pedig a választási visszaéléseket. Megtudjuk belőle, hogy miért kellett neki az 1878-iki választáskor az abonyi kerületben megbuknia? (A függetlenségi párt szószegése miatt Gullner Gyula az egyesült ellenzék jelöltje a kormány pártjához csatlakozott és ő kegyetlenül megbukott). A kormánypárt vérfagyasztó és lélekundorító erőszakoskodásainak leírásánál a legközelebb eső Vácot mutatja be:
