Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XVII. Petőfi

164

XVII. PETŐFI

ságnak a kinyomozása késztet arra, hogy ennek az állításnak a megcáfolására több érvet soroljak föl.

Az Összes művek megjelenésekor Baróti Lajos már annak a véleményének ad kifejezést, hogy Petőfi nem a pest—szolnoki, hanem a pest—váci vonalon utazott és ezt az állítását azzal igazolja, hogy Petőfi szülei akkortájt Vácon laktak és ő többször iderándult látogatásukra.*)

Igaz, hogy a szolnoki vasútvonal 1847-ben nyílt meg, de még nyáron — szeptember 1-én — Petőfi pedig december végén írta a Vas-uton című költeményét. Ebben az esztendőben ugyanis csak négy költeményt írt.. A megjelenés sorrendjében pedig ez a költeménye a Czakó temetésén című után következik. Czakó öngyilkossága tudvalévőén december 14-én történt.

A váci vonal egy évvel előbb, 1846 július 15-én nyílt meg. Ezen Petőfi több ízben utazott. Ő maga is írja, Egressy Ákos és Sass István is említi, de természetesnek is kell találnunk, hiszen rajongásig szeretett szülei itt laktak Vácon, ahová látogatásukra Petőfi többször ellátogatott, ezzel szemben a szolnoki vonalon semmi keresnivalója sem volt.

Havas Adolf valószínűtlennek találja Egressy Ákosnak ezt az előadását, melyet érdekességénél fogva érdemesnek tartok egész terjedelmében közölni:

Ha Petőfi Pesten volt, — mondja Egressy Ákos,**) — nem múlt el nap, hogy ne találkozott volna atyámmal.***)

Történt, hogy egy hétig nem láttuk.

Senki sem tudta okát elmaradásának.

Az időben nyílt meg — Pesttől Vácig — az első hazai vasút!

A nyolcadik napon megjön Petőfi s maga beszéli el

*) Valószínű, hogy az újon — 1847. szeptember 17-én — megnyílt pest -szolnoki vasút értendő, melyen Petőfi rövid kirándulást tett. Az Egressy Ákos által elbeszélt anekdota semmikép sem látszik hihetőnek.

**) Emlékeimből (Egyetértés 1886. évi augusztus 20-iki 230. sz.)

***) Egressy Gáborral, a nagy tragikus színésszel