Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)

II. rész: Dal és zene

• -------' -.ы?*.—ГУТ ITT/'*- >Ч"ГГ,г .■’TT'l»."*. r^yen^m^VÁC AZ ELŐADÓ MŰVÉSZETEKBEN 95

nagy vonult Görgei törzskarával Esztergomon és Tatán át Komáromba, ahol a július 11-i nagy csata után főhadnaggyá lépett elő. A szabadságharc lezajlása után egy hónapon át bujdosott, majd Nagyabonyba ment. Két év múlva az alig húsz éves ifjút Cegléd városa főjegyzőjének választotta meg. itt kezdte meg zeneművészeti tevékenységét azzal, hogy dalárdákat alakított. 1852-ben Tündér-csárdás-ával lépett fel, ezt követte a Szerelmi-vadrózsák gyűjteménye, tíz dal, mely ismertté tette nevét az egész országban. 1859-ben a magyar zene ismertetése végett 22 vármegyét utazott be. 1865-ben Esztergom megye választotta főjegyzőjének, 1872-ben a köbölkúti választó kerület országyűlési képviselőjévé s mint ilyen tevékenységét a m. kir. Zeneakadémia felállításának szorgalmazására használta fel. Azután tíz évig kaíeszteri felügyelő volt. Meghalt 1881. december 15-én az elmebetegek országos gyógyintézetében Budapesten. Simonffy zeneszerzeményeinek száma meghaladja a százat. Mindmegannyi gyöngye a magyar zeneirodalomnak.

Sípos Antal zeneszerző és zongoraművész született Ipolyságon 1839. január 17-én. Liszt Ferenc tanítványa, majd barátja és alkotásainak hívatott íolmácsolója volt. Hosszas külföldi körutazásai után 1874-ben Budapesten telepedett meg és ott magán zeneakadémiát állított föl. A nemzeti zene művelésében szerzett nagy érdemeket. Meghalt 1923. június 18-án Révfülöpön. Vácon nagyon gyakran vett részt hangversenyeken, így 1871. október 29-én Reményi Ede társaságában működött közre a Szarvason tartott dalköri hangversenyeken, 1873. január 6-án a váci állandó színház javára rendezett ugyancsak a Szarvason idősb. Ábrányi Kornéllal egy hangversenyt, de különösen sokat járt ki Vácra az 1910-es években Ságh József barátjához, kinek zenevizsgáin minden alkalommal megjelent és művészi zongorajátékával gyönyörködtette a hallgatóságot.