Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
I. rész: Színészet
VÁC AZ ELŐADÓ MŰVÉSZETEKBEN 59 szersmint rendező. Itt az ő egyéniségének megfelelő szerepkör várt rá. A Bibliás ember, Faust, Troubadour, Álarcosbál, Hunyadi László, Carmen, Ninon, Bűvös vadász, Szevillai borbély, Parasztbecsület stb. bariton szerepeit énekelte nagy sikerrel. 1900-ban ezt a színházat is otthagyta és Nagyváradra ment, az akkor megnyílt a Szigligeti-színház főrendezőjének. 1904-ben Vidor Pál ismét a Népszínházhoz szerződtette. Március 26-án mutatkozott be Lövik Károly és Szabados Béla Felsőbb leányok című operettjében, melynek sikerét ő és Komlósy Emma biztosították. Gyönyörű bariton hangjával és jókedvű ügyességével csakhamar a Népszínház hagyományosan jó hírű gárdájának legkiválóbbjai közé emelkedett és a közönség kedveltje lett. Legnagyobb sikereit ezekben a szerepekben aratta: a Cornevillei harangokban mint Henri márki, a Babá-ban Maximin kolostorfőnök, mint a Mikadó Kokó főhóhérja, a Bocaccio Skalza mestere, a Kültelki hercegnő XVII. Balduinja, a Kisvárosi botrány Dandinetje, A két Hippolyt Herkulese, a San Toy Уеп-Hó-ja, az Ingyenélők Janija, a Sárga csikó Lacija, Vereshajú Ferkéje, Dobó Katica Hegedűs Istvánja, a Gyímesi vadvirágok Gyurkája, Dobó Katica Hegedűs Istvánja A Szökött katona Gergelye. Mikor a Népszínház megszűnt és tagjait szélnek bocsátotta, Pintér grammofonokba kezdett énekelni. Ezek a lemezek nemcsak az ő nevét tették híressé, hanem a világ minden részébe szét vitték a magyar dalt és kedveltté tették az ő érces hangjának nemes előadásában annak szépségeit. A világhírű váci rossz deák nem csupán varázslatos hangjával és művészi játékával szerzett nevének becsületet, hanem mint színmű író, költő és író is maradandó alkotásokkal gyarapította az irodalmat. Szellő Judit című népszínművét először adták a pozsonyi színházban 1893. február 19-én. Ä falu rózsája című népszínművét először adták a fővárosi nyári színházban 1903. szeptember 6-án. 1891-ben Pozsonyban a Lugosi erdő című
